III. Amenhotep
 
Az újbirodalmi 18. dinasztia uralkodójaként hatalmas birodalom felett rendelkezett. Korára a bőség és gazdagság jellemző – nem csoda, hogy "Amon elégedett" volt, mint neve is kimondja. Békés diplomáciai kapcsolatokkal gyarapította az országot, a környező népektől nagy mennyiségben áramlottak a Nílus völgyébe az adók és ajándékok. A 30. uralkodási évétől magával a Napistennel is azonosították, így nyerte a THn-jtn - „tündöklő napkorong" nevet.
IV. Thutmoszisz fáraó fiaként látta meg a napvilágot, de mint a Luxori Amon-Ré templom falán kifaragták, Hnum isten formázta meg fazekaskorongján ka-lélek hasonmásával együtt. Fiatalon lépett a trónra, és nem sokkal később feleségül vette Teje királynőt, aki két fiúval ajándékozta meg. Az idősebb Thutmoszisz herceg azonban még életében meghalt, így utódja a papi pályára készülő Amenhotep lett. Ő később Ehnaton néven uralkodott. Mellékfeleségei között nem csak egyiptomi előkelőségeket ismerünk, hanem mitanni hercegnőket (Giluhepa, Taduhepa) és hettita háremhölgyeket is.
Korabeli feliratok alapján 38 évig uralkodott, és háromszor is megünnepelte megújulási, jubileumi ünnepét (heb-szed). Egyik vezírét Ramoszénak hívták. Helyettese, az iri-pat 30 évig Amenhotep, Hapu fia volt, akit később a thébaiak istenként tiszteltek. Ő volt egyébként luxori építésze is. A fáraó Maat istennő irányításával uralkodott, és királyi titulatúrájában is hangsúlyozta a törvények fontosságát, a harcoktól mentes békés életet. Diplomáciai levelezését akkád nyelven, ékírással folytatta. Fiatal korában szerette a vadászatot – két emlékskarabeusz sorozaton is megemlékezik róla: egyiken nagy számú vadbika, másikon oroszlánok elejtését tette közzé. (Ez utóbbiak közül származik a Szépművészeti Múzeum emlékskarabausza.)
Csak kisebb, núbiai harci felvonulásról tudunk uralkodási ideje alatt, egyébként olyan békés tevékenységeket örökítettek meg, mint fia születése, szent tó építése, az első ünnepélyes Apisz bika temetése, ébenfából készült bútorok ajándékozása a babilóni királynak, egy punti expedíció, és főképp nagy építkezések. Nevéhez fűződik a malkatai királyi palota, az "Ujjongás háza" építése, a Luxori Amon-Ré templom kőbe faragása, a karnaki Amon-Ré templom bővítése, vagy a Mut templom több száz Szahmet szobrának a felállítása – egy súlyos járvány elhártását kívánta ezzel elősegteni. Természetesen az ország más részein, sőt Núbiában és a Szinaj félszigeten is épített templomokat, de a tengerparton erődöket is, hogy a kalóztámadásoktól megvédje a vidéket.
Halotti templomát a Kom el-Hetan dombon építtette – előtte álltak a Memnón kolosszusok. Az utóbbi évtizedek ásatásai alapján ma már alaprajzát is ismerjük számos részletével, pedig sokáig úgy tűnt, csak a Memnón kolosszusok maradtak fenn belőle. Minthogy a Nílus áradási területén épült, az éves áradás idején a nunból (ősvíz) emelkedett ki, mint az egyiptomi teremtés elképzelésekben az emberlakta föld is.
Sírja a Királyok Völgye Nyugati vádijában magányosan áll. Napóleon expedíciója fedezte fel a modern világnak (1799), múmiáját azonban II. Amenhotep sírjában találta meg Victor Loret, további királymúmiákkal együtt 1898-ban. Ennek vizsgálatai alapján tudjuk, hogy másfél méternél alig volt magasabb, testes, legfeljebb 50 éves férfi volt, amikor elragadta a halál. Komoly fogfájásokkal küzdött.
 
© Győry Hedvig