Démon
 
Az egyiptomiak szemében minden olyan élőlény és tárgy, amely rituális cselekmény alanya volt, isteni erővel lett felruházva, tehát valamilyen istennek volt tekinthető. Ezeket a „lényeket" az egyiptológiában „kisebb isteneknek", „istenségnek", vagy „démonoknak" szokták nevezni. Az egyiptomiak nem használtak jelölésükre összefoglaló nevet. Legközelebb az „ahu" szó állt hozzájuk, és a kopt nyelvben ezzel jelölték őket. Többségükről nevükön kívül alig tudunk valamit – ez rendszerint valamilyen tulajdonságot, tevékenységet vagy állapotot/betegséget jelöl. Gyakran egy-egy kép vagy elejtett szó az utána írt „isten" jellel árulja el isteni mivoltukat, de más tulajdonságaikról, megjelenési formáikról, esetleges hozzájuk kapcsolódó történetekről csak ritkán maradt fenn adat. Némelyik bizonyára csak kisebb közösségek, rétegek tudatában élt. Egy sajátos csoportjukat a halottak szellemei alkották.Egy részük rossz tulajdonságokat személyesített meg, ezért is gyakori közöttük a groteszk, félelmetes alak. Mások gonosz állatok formáját öltötték magukra, a természet fenyegető veszélyeit jelképezve. A különleges állati keveréklények esetében talán a sivatagi vadászatok is hozzájárultak ehhez, hiszen ezeknek a lényeknek a lakóhelyeit ott képzelték el. Néhány démon az idők folyamán jelentőssé vált, és a hivatalos templomi kultusz részesévé lett. Kiváló példa erre Bész személye.A démonok egy részét emberi vagy állati alakban képzelték el, mások fantasztikus formákat ölthettek, de némelyik láthatatlanul létezett a levegőben. Ábrázolásokon előszeretettel jelentek meg késsel a kezükben vagy mancsukban, és kígyóval a kezükben vagy szájukban. Különösen feltűnőek kisebb predinasztikus tárgyakon, középbirodalmi sírfestményeken és varázsbotokon, a túlvilági vezetőkben, mint a Halottak Könyve egyes fejezetei, Amduat vagy a Kapuk Könyve, meg az Amon papi koporsók belső oldalán.Az Alvilág tele volt démonokkal, akik különösen a haláluk után Ozirisz „kettős igazság csarnokába" (wsxt mAatj) igyekvő halottakra vadásztak. Őrizték a kapukat, folyókat is, melyeken a démonok által feltett kérdésekre adott válaszok segítségével lehetett átjutni, és ott várakoztak a túlvilági ítélet bíróságán, hogy a jogos büntetést végrehajtsák. Más démonok a nap kíséretében hajóztak, és vették fel a harcot az Apophisz kígyóval és a kíséretében levő gonosz démonokkal. Őket rendszerint múmia testtel festették le, az emberi fej helyén valamilyen állatfejjel vagy jellel. Széth démon kísérőinek is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ők az Egyiptomot körülvevő területeken tanyáztak, és onnan fenyegették a maat-rend fennmaradását.Varázsigékkel és ráolvasásokkal védekeztek ellenük, és különböző rituális cselekményeket hajtottak végre, melyekben faágakkal, krémekkel, csomókkal áthághatatlan akadályokat alkottak, fáklyafénnyel űzték el némelyiket, jó démonokat hívtak segítségül a mágikus rítusokkal vagy alakjuk megörökítésével, különösen a hálószobákban és szülés, betegség vagy halál tájékán. De imák és a nagy istenek is hatásos beavatkozásokat eredményezhettek.
 
© Győry Hedvig