Egyiptomi alabástrom / travertin
 
Az egyiptomi alabástrom vagy mészkőbarlangok cseppkőszerű (sztalagmit) képződménye, vagy meszes víz lerakódása. Az egyiptomi változat tömör, nem porózus kőzet. Tulajdonképpen az üledékes mészkő egyik változata, melyet nagyrészt kalciumkarbonát alkot. Innen származik kalcit elnevezése. Három változata közül Egyiptomban a két, mintás fajtát ismerték. Ezek erezetét a váltakozó rétegek egymásutánja adja, ami további nevekre is alkalmat adott. Így lett onix, onix-márvány és alabástrom-onix. A névadó kőanyagot ma mégis inkább travertin néven emlegetik, mivel a jóval puhább, hasonló kinézetű, de hófehér változatban is előforduló gipsz kőzetet szintén alabástromnak hívják.
Az Eszna és Kairó közötti területen 9 lelőhelyet tudtak azonosítani. Az intenzív felhasználás miatt erőteljesen folyt kitermelése például Hatnub, Gebel el-Qatrani,Wadi Garawi, Wadi Assziut bányáiban. A legnagyobb alabástrom bányák a mai Minia környékén voltak. Ennek hatására jött létre a görög Alabasztronpolisz név is. Feltehetőleg azonos Hwt-nbw-val (Hatnub).Olyan puha, hogy már speciális késekkel lehet faragni. Jellegzetes felhasználási területét képezik Egyiptomban a kanópusz edények, illatszeres edénykék és tálak, de használták építkezésen, usébtik, szobrok, sőt koporsók (pl. I. Széti) előállításához is. A hagyomány szerint (VII.) Kleopátra alexandriai palotájának padlója szintén alabástrom volt. Sokszor olyan vékonyfalú tárgyakat készítenek belőle, hogy azok szinte átlátszanak.
 
© Győry Hedvig