Énekesnő (templomban)
 
Zenei jelenetet az egyiptomi ábrázolások között a legkorábbi időktől ismerünk, az első, nagyméretű zenészábrázolás viszont csak Hufu / Keopsz fáraó uralkodási idejéből maradt fenn. Lakoma-jeleneteken és templomi szertartásokon egyaránt fontos volt a zene. Az ábrázolások alapján férfiak és nők egyaránt zenéltek az isteneknek és istennőknek, de az Újbirodalom idejére az istenek énekesei jellemzően nők voltak. Tevékenységüket pedig papi feladatként értékelték. Kiemelkedtek közöttük az „istenek királyának" Amonnak az énekesnői, akik a többi Amon pappal együtt sajátos koporsótípusban temetkeztek a 21. dinasztia korában.
 
© Győry Hedvig