Eszna / Iunit, Ta-szenet ( Iunyt / Esna neve hieroglifákkal kiírva )
 
Eszna a Nílus nyugati partján, Luxortól alig több mint 50 km-rel délre fekszik. A rómaiak Latonak nevezték, mely görög nevének rövidített változata. A hellénisztikus időkben ugyanis a Latopolisz nevet kapta az itt nagy tiszteletnek örvendő Lates niloticus, vagyis nílusi sügér alapján, mely a ma ismert legnagyobb nílusi hal. Mivel Neit istennő szent állata volt, a késői kortól mumifikálták, és a várostól nyugatra fekvő temetőben temették el, melyet a Középbirodalom idején is használtak a város lakói a temetkezésekhez. A városnak a fáraók korában két hivatalos neve is volt. Egyik Iunitnak, másik Ta-szenetnek hangzott.
A vallási életben „Hnum szántóföldjeként" sxt-Hnmw is nevezték, (melyből kopt Sne neve származik,) hiszen Hnum volt fő istene. Családját Neit és Heka alkotta. Neitet a hellén népek Pallas Athénével azonosították, a többieknek a nevét görögösítették. Nekik szentelték a város nagy templomát, mely jelenlegi formájában a Ptolemaiosz korban alakult ki, és díszítése a római korban készült el, pedig a 18. dinasztia korában már állt itt kőtemplom. Ezt egy ajtópárkányként beépített II. Thutmoszisz kori ajtófélfa tanúsítja. A templomfalakon III. Ptolemaiosz fáraót az ellenségre lesújtó uralkodóként szelíd oroszlánja társaságában örökítették meg. A vörös homokkő épületet 24 különböző fejezetű lótuszlevél oszloposfős előcsarnok előzte meg, mely Tiberius császár korától készült. Mennyezetére a nagy denderai zodiákus került, falait mélydomborművek díszítik. A legkésőbbi hieroglifákkal írt császárnevet, Getát Caracalla vésette részlegesen ki (Kr.u. 212). A rakparton Marcus Aurelius nevének hieroglifái ma is láthatók. A város másik temploma a modern Eszna alatt található, kb 12 km távolságban dél felé (Kom Mer), de mivel teljesen be lett építve, feltárása még várat magára. Közben, a várostól csak 4 km-re (Szarnih) két olyan sziklasztélét találni, melyeken Ehnaton még az (IV.) Amenhotep nevet viselte. Az ellenkező irányban épült egy kis templom III. Ptolemaiosz Euergetész (Kr.e. 246-221) idejében a mai el-Dayr falu területén, de a 19. században egy csatornaépítésnek esett áldozatul. A kis "denderai zodiákus" innen származik.
 
© Győry Hedvig