Év végi járványok
 
Az év utolsó öt napját az ókori Egyiptomban "az év feletti napoknak" hívták, és úgy tartották, hogy Szahmet / Basztet istennő ilyenkor küldi szét a világba halállal fenyegető nyilait hírnökei, kóbor szellemei és késes démonai segítségével. Ez az időszak a Nílus áradásával esett egybe, így minden valószínűség szerint a sok súlyos megbetegedést és annak gyors terjedését az áradással kialakult új helyzet idézhette elő. Az ide sorolt betegségeket néha nevükön is nevezték. Ebből tudjuk, hogy "mindenféle gonosz láz" formájában jelentkeztek, és leginkább a szívet sújtották. A konkrét betegségnevek között rendszerint a hait, dened és deheret neveket sorolták fel. Minthogy a korabeli orvosi szakszavak a maiaktól tartalmukban is eltérnek, még a szimptómák újbirodalmi leírásai alapján sem biztos az azonosításuk. Elsősorban a tífusz, hastífusz, malária, Dengue, vagy sárgaláz jöhet számításba.Orvosi-mágikus receptek ráolvasásai alapján azt is tudjuk, hogy elképzelésük szerint a fertőzés kiterjedhetett az élelmiszerekre, a berendezésre és magára a házra is. Van olyan ráolvasás, mely szerint a légy révén jutott az emberi szervezetbe.
Ezek ellen az "év járványai" (jadet renpet) ellen a papok különféle rítusok végeztek a temlomokban, míg az egyének a védekezést tisztító szertartásokkal, ráolvasással és amulettek viselésével kísérelték meg, amelyeket adott esetben orvossággal együtt alkalmaztak. Egyesek fenyítéssel igyekeztek erőt venni Szehmet istennőn, akár oly módon is, hogy a mágikus szertartások során sarjával, Hórusszal azonosultak, vagy védencévé váltak, mivel még a legelvetemültebb gonosz sem támad saját gyermeke ellen, máskor nyíltan vagy burkoltan úgy állították be az istennő tettét, a betegség okozását, mintha azzal az atyjaként tisztelt Ré napisten ellen lépne fel.
 
© Győry Hedvig