Hierakónpolisz / Nehen (Nekhen / Hierakonpolisz neve hieroglifákkal kiírva )
 
 
A Nílus bal partján, az el-Kabbal (Nekheb) átellenes oldalon fekvő város az egyiptomi állam kialakulása előtt már vallási és politikai központ volt (Nagada II.), melynek korabeli lakosságát legalább 5 ezerre becsülik. A történeti korban a 3. felső-egyiptomi nomosz fővárosaként az arany-, elefántcsont- és ébenfa-kereskedelem egyik központja volt. Kultikus jelentőségét az Újbirodalom idejéig megőrizte.
 
Nekhen, a mai Kom el-Ahmárnak felel meg. A város óegyiptomi nevét jelölő szót a „körülkerített" és „ifjú, fiatal" jelentésekkel ismerjük. Neve talán az előbbi, körülkerített szent hely megnevezés állandósulásával keletkezett. A vidék legfőbb istene a sólyom alakú Hemen volt, akit a történeti korban (a nekheni) Hórusszal azonosítottak. Ebből alakult ki a görög Hierakónpolisz (Ἱεράκων πόλις), a „sólyom városa" név.

Sólyomistennek szentelt temploma számos fontos dokumentummal szolgált az állam kialakulása körüli időkről. Itt temették el egykor a fogadalmi emlékek között (II.) Skorpió király buzogányát, Narmer buzogányát és palettáját, a bika palettát ... Falát Haszehemui fáraó gránit domborművekkel ékesítette. A templom egy bekerített körzet sarkában épült, melyben egy másik épület monumentális kapuját is feltártak az 1. dinasztia korából.

Állt itt egy erőd jellegű építmény (HK29A), mely Haszehemui fáraó nevéhez köthető, és talán a felső-egyiptomi koronaszentélyként (per-wer) a királyi kultuszban töltött be szerepet – rekonstrukciója feltűnően hasonlít Narmer buzogányának az ábrázolásához, és a szakkarai lépcsős piramis körzetében a Déli szentélyhez. Itt került elő Haszehemui fáraó lapis-lazuli ülő szobra. Maga a város kb. 4 km hosszú lehetett, tele vályogtéglából épült műhelyekkel, lakóépületekkel. Itt tárták fel a legkorábbi sörfőzdét (HK24A, Nagada Ib-IIa – 4 x 390 l-es erjesztő medencével), mely már ipari mennyiséget állított elő, de nagy pékséget (HK25D) is találtak, ill. kerámia műhely nyomait.

Az erődített területen temetkeztek az őskori város lakói, míg távolabb, DNy-ra húzódott az elit temető (Wadi Abul Szuffian), ahol a mumifikálás első nyomai is megfigyelhetők, de innen ismerjük a legkorábbi egyiptomi festett falu sírt (T100, Nag. IIC.) is, mely valószínűleg egy király temetkezési helye volt, és kutya- (T13) meg elefántsírt (T14). 2009-ben egy "állatkert" nyomaira bukkatnak, ahol vadmacska, viziló, pávián, tehén, bika, kecske, káma antilop és bölény maradványai kerültek elő. A későbbi temetkezések a Középbirodalom – Újbirodalom időszakából származnak.

Az őskori királyság fejlett hierarchiáját mutatják sajátos hivatali címei, melyeket később is viseltek, mint a „Nekhen pásztora" és a „Nekhen szája". A Nekhen sakálfejű „lelkei" megnevezésben pedig az államalapítást megelőző királyok emlékezete maradt fenn.

A napóleoni expedíció (1798) óta számos ásatás helyszíne volt. jelenleg a British Museum vezetésével dolgozik itt egy nemzetközi expedíció.
 
© Győry Hedvig