Holló és varjú
 

Az egyiptomi ínyencségek közé tartozott a holló és varjú (Corvus) is, melyek súlya 4-6 kg között mozog. A varjúfélék családjába tartoznak, és három fajuk biztosan azonosítható az ókori múmiák alapján, ugyanis előfordul, hogy a sólymot helyettesítették. Ez talán életmódjuk néhány hasonló vonásának köszönhető.

Károgásuk erősségét Hety intelmeiben is megemlítik, ha óegyiptomi nevük valóban abw volt. A démotikus forma abeq, a kopt abok.

Tudunk egy fekete színű gebga (gbgA) madárról, amit hol hollónak / varjúnak, hol keselyűnek fordítanak. A halott mindenesetre magára öltheti alakját, és így fel tud szállni az égbe, mint a sólyom. Ez a madár felügyeli a túlvilág bejáratát egyes leírásokban, máshol Ozirisz fejét őrizte a wenes-sakállal, temetése előtt. Egy papi hagyomány a létopoliszi Hóruszhoz (Haroérisz) kötötte. Egy orvosi receptben hajhullás ellen tojását is felhasználják. A halotti szövegekben hím-gebga írnok-pár is helyet foglalhat a harmincak tanácsában, akik hajlamosak a halottat a bűnösök közé feljegyezni, ezért olvastak rá a tintás-edényre. A görög korszakban a varázstinta anyagában szerepel a holló vére.

Nem kizárt, hogy a szenefrw madár is holló vagy varjú. Egy jóslat szerint, ha az asszony álmában ilyen madarat szül, akkor gyermeke őrült lesz.

A dolmányos varjú (Corvus corax) – A hamvas, szürke-fekete színű madár rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat fogyaszt, akár dög formájában is. Maradékát szereti elrejteni ínséges időkre. Szívesen alalkítja ki territóriumőt mezőgazdasági területek környékén, és az ember közelében . Tojásokat tavasszal rak. A foltos kakukk tojásait rendszerint az övéi között helyezi el. Fára, épületbe vagy sziklaüregbe épített fészkében 18-20 napos kotlás után 4-5 fiókáját 4-5 hétig neveli. (A faj közel-keleti alfaját, C.c.pallescens) 1904-ben Madarász Gyula (1858-1931) határozta meg.) Piros csőrrel születik, de ez később befeketedik. Károg.

A barna nyakú holló (Corvus ruficollis) – elsősorban sivatagi életmódot folytat, kedveli a pálmaligeteket. Vedlés idejére fekete tollai szinte mindenütt barnára fakulnak. Rendkívül éber. Mindenevő: sáskáktól a kígyókig, halig mindenféle állatot élve vagy döglötten megeszik, de a magvakat és gyümölcsöket sem veti meg, a datolyát kifejezetten kedveli. Fészkét sziklaszirten vagy magas fán rakja, 4-5 tojásán 20-22 napig kotlik. Károgása a kormos varjúéra hasonlít.

A legyező farkú varjú (Corvus rhipidurus) – Kelet-Afrika és az Arab félsziget tisztára fekete színű lakója, és szervezete a sivatagok és száraz területekhez alkalmazkodott. Táplálékáért hatalmas területeket repül be, szárnyaival a keselyűkhöz hasonlóan mozogva. Rovarokat, puhatestüeket, magokat, gyümölcsöt, mindenféle maradékot, sőt trágyát is eszik, és a nagyobb állatok bőréből is kirántja a parazitákat. Egyaránt fészkel fán és sziklás partszakaszon. Szívesen társul a barnanyakú hollóval.

 
© Győry Hedvig