Játékszerek
 
 
A legkorábbi játékként azonosítható tárgyakat már a Nagada kultúra emlékei között megtalálni. Kishajók, állatfigurák szolgálhattak ilyen célt, de csörgők is tartózhattak közéjük.
A későbbiek során is játszhattak fa-, agyag-, kő- vagy éppen csonteszközökkel, melyeket kifejezetten a szórakozás, játék számára alakítottak ki. A miniatűr tárgyak egy része bizonyára vallási célt szolgált, fogadalmi ajándék vagy halotti mellékletként készült, másokat viszont gyermekeknek szánhattak. Igy a mozgatható karú és lábú babák, a rongybabákkal együtt könnyen lehettek játékszerek, ahogy az állatfigurák is, melyek között szintén találni olyant, amelyiknek az állkapcsa vagy a lába mozgatható volt. Krokodil, macska, egér, kutya, béka egyaránt található a zsinórón mozgatható tagú figurák között. Kerültek elő csigaformák is, melyek megforgatva olyanok, mint a búgócsigák. List városában találtak három elefántcsont lemezre erősített táncost, melyeket kötél segítségével forgatni lehetett. Esetleg ezek is játékok voltak.
Flinders Petrie feltételezése szerint játékok lehettek azok a mindkét végén kihegyezett faágak is, melyeket a középbirodalmi Illahun településén tárt fel. Egy angol játék (bigézés / pilinckázás) mintájára úgy gondolta, hogy egyik végükön megpöccintve ugrathatták, majd amikor már a levegőben volt, akkor megpróbálták eltalálni. Lehetett velük persze célba is dobni, de akkor nincs különösebb értelme mindkét oldalon megfaragni. Többszöri felhasználásukra utal mindenesetre, hogy középen mélyedést vágtak a fába, és ebben kötéllel körbekötözték, így téve forgathatóvá vagy könnyen visszatéríthetővé.
Ismerünk lovagló és szekérben ülő állatfigurákat is, amikkel szintén lehetett játszani.
Valamiféle kuglijátékra utal egy ballaszi (100.) sír négy fekete és fehér golyóból és 9 kis, vázaforma tárgyból álló együttese, amit három, kapu formán egymásra helyezett kaviccssal együtt találtak. 
 
© Győry Hedvig