Labda
 
 
Az ókori egyiptomiak többféle labdát készítettek, de egyik sem pattogott. A fennmaradt példányok 3-9 cm átmérőjűek. Többségüket sírban találták, de sok már használtan került ide, ami azt jelzi, hogy az életükben kedvelt játékként vitték magukkal a túlvilágra.
 
Egy részük szilárd anyagból (fajansz, agyag, fa) készült, mások sással-náddal kitömött bőrből, a többi növényekből. Szívesen vették igénybe ilyenkor a különböző magterméseket, köztük a gabonát a kitöltésükre, de a pálmalevelet sem vetették meg. Gyereksírokban viszonylag gyakori melléklet, különösen az Ó- és Középbirodalom korában, később a felnőtteknél is szokásossá vált. A labdajáték ábrázolása viszont rendkívül ritka. Labda híján könnyen elképzelhető, hogy a gránátalma, alma és más gyümölcsökkel is játszottak, de valószínű, hogy a fajansz labdáknak is szánták ilyen szerepet, bár némelyik olyan újnak tűnik, hogy elképzelhető, hogy kifejezetten a túlvilági életre készült.

Az ábrázolások alapján többféle játékot játszottak velük, melyeknél kézzel dobták vagy pálcával röpítették és gurították.
 
A beni haszáni Khety sírjában (BH17) egy labdajáték nevét is felírták: imedzs. A képek alapján a kis labdákkal való zsonglőrködést jelentette. Azt sajnos nem tudjuk, hogy ezt általános értelemben használták, vagy annak valamelyik formájára vonatkozott-e. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy ehhez a kaszkádhoz közepes méretű labdákat használtak, melyek kényelmesen elfértek a kézben. Feltehetően viszonylag nehezek voltak, hogy könnyebben lehessen pontosan dobni őket. Szinte pontosan ugyanezeka jelenetek III. Baqet sírjában (BH15) is megtalálhatók. Az ábrázolt mozdulatok alapján az egyszerű szökőkút forma mellett egy kezüket keresztező változat (Mills Mess) is kedvelt lehetett, és úgy tűnik, hogy párosával is játszották. Azonos méretű labdákat egymásnak is dobtak. Az ilyen jelenetekben háton ülő lányokat ábrázolták, és talán a pontos dobás és elkapás lehetett a cél, talán a mi cicás játékunkhoz hasonlóan.
 
© Győry Hedvig