Naharina / Mitanni
 
Mitanni törzsterülete a Tigris és Eufrátesz felső folyása között található. Akkádul Hanilgabatnak, óegyiptomiul I. Thutmoszisz fáraó korától Naharinanak (Nhrn) nevezték. Az ország megnevezésére III. Thutmoszisz és I. Sesonk kora között a Mjtn szót is használták. A hurrita állam területe fénykorában egészen a tengerig kiterjedt. Nagy városai Nuzi, Karkemis és Aleppo volt, fővárosa Wassukanni /Tell Fecheriye, később Taite / Tell Hamidiya volt.
Híresek voltak a mitanni harci kocsisok, akiket marjannunak neveztek, és kiválóan értettek a lótenyésztéshez. Istenvilágukat különböző előázsiai istenek együttese alkotta, élén Tesub viharistennel. Saját (óbabiloni nyelvjárású akkád nyelvű) írott forrással csak Nuziból / Yorgan Tepe rendelkezünk. Az 5000 okmányt tartalmazó levéltár létre jötte idején a várost nő kormányozta.
Az első hurrita államot valószínűleg egy Kirta nevű törzsfő alakította, Kr.e. 1600 körül. Előtte a Kr.e. 22. századtól kisebb fejedelemségek ismertek innen. Mitanni első említése Idriminek, az alalahi alkirálynak, a Kr.e. 1470 körül készült szobrán olvasható. A királyság ekkor észak-Mezopotámiától a Földközi-tengerig terjedt. Érdekes módon uralkodóik nem hurrita neveket viseltek. III. Thutmoszisz fáraó 1446-os hadjáratán Szausztatar királyuk az „Áfonyadombnál", Halabtól nyugatra az Eufráteszen át menekült el, de hatalma nem tört meg.
A 15. század közepén a termékeny félholdat Arraphatól a tengerig ellenőrzése alatt tartotta, és szövetségre lépett a hettita birodalommal. II. Amenhotep fáraó a harcok mellett diplomáciai lépéseket is tett, a következő uralkodók idején pedig Artatama és II. Suttarna lányai érkeztek a királyi hárembe. II. Suttarna és Tusratta királyok pedig Inanna / Sauska szerelem és háború-istennő gyógyító szobrát is elküldték a beteg III. Amenhotep fáraónak.
Mégis, az ő uralkodása idején sikerült Asszíriának kiszakadni belőle. III. Suttarna már a középasszir király, I. Assur-Uballit segítségével biztosította királyságát Mitanni felett. I. Szuppiluliumasz hettita király viszont ezt követően Sattivazanak juttatott vissza mitanni földet - vazallusaként. Késöbbi harcok során ennek a területnek nagy részét is elfoglalta Asszíria. Kitelepítési politikája következtében Mitanni lakosság kicserélődött. Úgy tűnik, csak Urartuban maradt fenn hurrihoz közeli dialektust beszélő népesség.
 
© Győry Hedvig