Qusz / Gesza, Qisz (Gesza / Qusz egyik neve hieroglifákkal kiírva , Qusz Cusae)
 
 
Az 5. felső-egyiptomii nomoszban, a Nílus keleti partján, Ombosszal átellenes oldalon fekvő város mai neve az óegyiptomi Gesza / Geszi és Qisz névre vezethető vissza. Görögül, szembeállítva a „nagy" Apollonopolisszal (Edfu), Apollonopolisz Mikra (/latinul: Parva), vagyis "kicsi"  volt. A Kr.u. 4. században Diocletianus császárról Diocletianopolisra majd később Maximianopolisra nevezték át. A város jelentőségét a Vörös-tenger felé irányított expedícióknak köszönheti.
Fő istene kezdetben Nebszemau, az Újbirodalom korában már az őt magába olvasztó „idősebb Hórusz" (Haroérisz) és a béka alakú Heqet istennő volt. Ptolemaiosz kori templomukból két pülon maradványa őrzi csak nyomukat. Ezeken Ptolemaiosz I. Alexandrosz fáraó vízilovat ejt el, és koronát áldoz a két istenségnek, míg a szövegben Ptolemaiosz Lathyrosz II. Szótér fáraó és anyja, III. Kleopatra kartusai szintén megtalálhatók. A közelben talált zöld bazalt naoszt Hórusznak szentelték. A leletek között Aton és Nofertiti kartusával kifaragott homokkő tömböt is találtak, és a foglyokat vezető III. Ramszesz fáraó alakját.
Temetőjében a nyugati parton 6-10. dinasztia korára keltezhető sírokat tártak fel.
 
 
© Győry Hedvig