Szájmegnyitási szertartás
 
Az egyiptomiak elképzelése szerint a halottak a túlvilági ítélet után örök életet nyertek, melyben a földi emberekhez hasonlóan éltek az istenek társaságában. Hogy ezt megtehessék, mágikus rítusokat hajtottak végre ráolvasások közepette, mellyel a halott száját majd minden szervét „megnyitották", vagyis újra működőképessé tették. Ezeket a ceremóniákat foglalták össze a Szájmegnyitási szertartás könyvében. Miután a bebalzsamozott halottat megfelelően elhelyezték, vízzel megtisztították, száját alsó- és felső-egyiptomi nátron golyókkal megtisztították, és tömjén áldozatban részesítették. Ezt követte a száj kinyitása a pap ujjával, vagy egy speciális eszközzel, majd az áldozati bika levágása. A múmia ennek szívét és combját kapta áldozatul, melyek a bika életerejét közvetítették felé. A halott fia is elvégezte ezt a rítust, aztán a halott strucctoll és szájmegnyitó eszköz ajándékot kapott túlvilági útjára, miközben illatszerekkel füstöltek. Végül ételáldozatban részesült, és utána a múmia a sírba került. Hasonló szertartásokat az istenek szobrain is elvégeztek (sőt, úgy tűnik, hogy eredetileg csak rajtuk), hogy azok is „megelevenedjenek" – így váltak képessé az áldozatok fogadására.
 
© Győry Hedvig