Thi(ni)sz / Tjeni (Tjeni / Thinis neve hieroglifákkal kiírva )
 
 
Abüdosztól északra mintegy 16 km-re, a Nílus nyugati partján fekszik Girga és Birba, melyek környékén feltételezhető, hogy az ókori Thinisz (This) feküdt. Régészetileg még nem sikerült azonosítani. A fáraók korában Tjeni-nek hívták.
 
Jelvénye, mely egyúttal a nomosz jelvénye is volt, Kees véleménye szerint az ősdombra utal, mely a világ keletkezésekor kiemelkedett. Elképzelését megerősíteni látszik, hogy a város korabeli nevében szereplő tjeni igető a város nevéhez hasonlóan madár meghatározó jellel írt jelentése a „kiemel(kedik), kiváló, elkülönül". A szó további jelentései: tisztelet, megbecsülés; gyenge; eltávolít; felemel(kedik); megfigyel más-más determinatívummal íródott. A hely szoros kapcsolatát „a nyugatiak élén levő" Ozirisz istennel jelzi, hogy a Piramisszövegekben (627, 1665) a jelvényt tartó pálca keresztrúdját esetenként Ozirisz koronájához hasonlóan, szarvakra helyezték, később pedig felfogták Ozirisz fejének a tartójaként. Ozirisz egyik jelzője ugyancsak erre utal: „a Thinisz élén levő".
 
A város főisteneként azonban Anhur/Onuriszt és Mehitet tisztelték. Anhur/Onurisz isten fő templomát utolsó lakhelyeként tartották számon, és ott őrizték múmiáját is. II. Ramszesz - III. Ramszesz korában komoly bővítéseket hajtottak végre a templomon, és ebben jelentős szerepet vállalt Anhurmesz főpap, „a látók nagyja", aki szakítva a korábbi hagyományokkal, nem Abüdoszban temetkezett. Az Első Átmeneti Kor idejéből egy Hagi nevű főpapról tudunk, aki azonos nevű bátyját követte ebben a tisztségben, az Újbirodalom idejéből pedig Parennofer főpap nevét ismerjük még.
 
Mint Manethón feljegyezte, Thinisz az egyiptomi hagyomány szerint a predinasztikus Egyiptom politikai központja volt. Feltehetően már a 0. dinasztia korában is betöltötte a székhely feladatait; (I.) Skorpió király uralkodásának a bázisát képezte. Először Nagada (Nubet), majd Hierakónpolis (Nekhen) is fennhatósága alá került, végül innen indult Ménész a „két ország" egyesítésére. Mivel az első két dinasztia idején ez volt a székhely, ezt az időszakot Manethón nyomán thiniszi kornak is szokták hívni. A várost erős falak vették körül. Elképzelhető, hogy korai temetője részben a Naga ed-Deirben feltárt predinasztikus kortól használt temetkező hellyel, részben az abüdoszi királysírok körzetével azonos.

Jelentősége az archaikus kor végére, Memphisz birodalmi központtá válásával jelentősen csökkent. Földrajzi fekvése miatt azonban a 3. dinasztia korától is fontos közigazgatási feladatot látott el: egészen a római korig a 8. felső-egyiptomi nomosz központja volt. Még sz is lehetséges, hogy a 2. átmeneti kori abüdoszi dinasztia idején egy darabig királyi székhelyként működött (Ryholt). A 18. dinasztia korában több jelentős udvari személyiség szülőhelye volt: Szatepihu / Hatsepszut obeliszkjének a készítésében vett részt, Intef / III. Thotmesz állandó kíséretének a tagja volt, Min / III. Amenhotep fáraó gyerekkori nevelője volt. A római korban közigazgatási szerepét Ptolemaisz Hermiu városa vette át, melyet I. Ptolemaiosz fáraó alapított.

A vallási életben a mitikus túlvilág helyszínének felelt meg, így szerepel a Halottak Könyve 18. fejezetében: amikor a halottakat kiválogatják, és a megigazultakat számba veszik az abüdoszi Haker festiválon, akkor Thiniszben tánccal ünnepeltek.
 
 
© Győry Hedvig