ozirisz kicsi
 
 
Ozirisz bronzszobra

Készült:
Késői kor
Anyag:
bronz
Méret:
24,7 cm, max sz: 5,3 cm
Leltári szám:
51.2279
Származása:
ismeretlen
Publikáció:
Wessetzkzy Vilmos, Gondolatok és kérdések egy Ozirisz bronzszobrocskával kapcsolatban, SzMK 44, 1975, 143-145. oldal

 
 
A szobor egy álló Oziriszt ábrázol. Testét szorosan köré tekeredő múmialepel borítja, melyen átsejlenek szorosan összezárt lábai és karjának körvonalai. Két kezét egymás fölött, egy-egy függőlegesen meghúzott egyenes vágatból nyújtja ki. A bal mell felett összezárt kéz jobb válla felé visszahajló jelvényt tart, melynek egyiptomi neve a nekhakha (nxAxA). Ennek alsó szegélye könyökét és karjának egy részét is eltakarja. Hasonlóan ferdén tartja az uralkodói jogart, a hekatt (HqAt). A jobb csukló alatt szorítja bal kezével. A jogar függőlegesn álló szára a marok felett megtörik, majd visszahajló teteje a bal váll alatt végződik. Az isten arcát gondosan kidolgozták, álla alatt szépen fonott szakáll látható. Fején atef koronát visel, melynek kosszarva az egyik oldal végén letörött. A fehérkorona részhez két oldalt hozzáillesztett strucctollak mintáját ferde sávozás jelzi. A homlok felett ureusz ágaskodik.
Alacsony, négyszögletes, alján csapszeggel ellátott talapzaton áll, melyen hieroglif felirat fut körbe. Az előoldalon a felajánlási formula olvasható: "Az életet adó Ozirisz adjon életet". A többi oldalon a felajánló személyét nevezték meg: "Paserimin, Horszaiszet fia, [akinek] anyja Szetyairetbinet". A családban úgy tűnik, nagy hangsúlyt fektettek a gyermekistenek tiszteletére, mivel mindkét férfitagjának a nevében van utalás rá. Egyikük "Min gyermeke" volt. Másikuk "Hórusz, Izisz fia" nevet viselte. Mivel az igazhangú jelző egyik személy neve után sem szerepel, feltételezhető, hogy életükben történt a felajánlás, és további földi életük érdekében készítették a szobrot. A vésett felirat jobbról balra fut körbe, teljesen kitöltve a rendelkezésére álló teret.
A szobor teste tömör öntéssel készült, az uralkodói jelvényeket azonban utólag illesztették a kézfejekbe. A jogart is ekkor görbíthették be.
A késői kortól rendkívül népszerűvé vált az Ozirisz szobrok készítése. Sokuknak az alján csapszeg található, mellyel talapzatba állítva lehetett elhelyezni őket a szentélyben. A talapzatok nagy része önállóan felállított szoborról tanúskodik, de voltak szoborcsoportok is. Ilyenkor néha a szobrokhoz forrasztott karikákat is használtak az egyes elemek rögzítéséhez. Az Ozirisz fogadalmi szobrok használata oly annyira elterjedt, hogy a római birodalom számos provinciájában is jól ismerték őket. Ugyanakkor sok ilyen szobor sírból került elő, nem templomokból ill. a megszentelt templomkörzetben ásott gödrökből, ahol az isteneknek szánt fogadalmi ajándékokat temették el, ha azok már nem fértek el a fogadalmi emlékeknek fenntartott helyen. Temetési szertartásukhoz a szobrokat gyakran a múmiákhoz hasonlóan lepellel borították. Az Ozirisz kisbronzok egy része egészen kis méretű volt, és függesztőfüllel látták el. Ezeket nyakba akasztva is viselhették.
 

vissza a vitrinhez
Vissza a vitrinhez