Imhotep kicsi
 
 
Imhotep bronzszobra a szaiszi korból

Készült:
26. dinasztia
Anyag:
bronz
Méret:
17,6cm (szobor), 16,5cm (szék)
Leltári szám:
51.2313
Származása:
Fejérváry-Pulszky gyűjtemény
 
 
Publikáció:
először: The Illustrated London News,1853, 538. old.
Török L., Egy ókori egyiptomi bölcs utazősai. a Fejérváry-Pulszky-gyűjtemény Imhotep szobra, in: Pulszky Ferenc (1814-1897) emlékére, Budapest 1997, 37-46/146-154. ; Gaboda P., Egy mestermívű Imhotep bronzszobor au Imhotep-kultusz intézményesülésének korából? SzMK 88-89, 1998, 7-24/157-172; Vozil I., Imhotep bronzszobrának technikai elemzése, restaurálása és anyagvizsgálatának értékelése, SzMK 95, 2001, 19-34/161-167; Alessandra Giumlia-Mair - Péter Gaboda - Hedvig Győry - Irén Vozil, Two Statuettes with Hmty km Inlays in the Fine Arts Museum Budapest, in: Kienlin, T.K and Roberts, B.W. (eds.), Metals and Societies. Studies in honour of Barbara S. Ottaway. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie. Bonn: Habelt, 2009, 433-442; Gaboda P., 44. Imhotep votív bronzszobra, in: Kóthay k. - Liptay É. (szerk), A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye, Budapest 2012, 96-97. old.

 
 
A késői korban orvosistenként tisztelt Imhotep a szokásos széken ülő alakban jelenik meg, ölében nyitott papirusztekercset tartva. Széke önálló munka, melyre csak a készítését követő időben ültették rá, míg a lábai alatt látható talapzattal egybeöntötték.
Az isten feje nem véletlenül alakult kicsit kocka formájúra - Ptah isten fiaként a többi fiához, a Pataikoszokhoz hasonlóan homloka felett kissé laposan mintázták. Szemei élénken kiemelkednek a fehér berakással a bronz sötét színéből. A szemhéjákat plasztikusan dolgozták ki, közöttük az orr nyerge egészen elkeskenyedett, és a szemöldök íve szinte tört vonallal kapcsolódik hozzá. A szemöldök felett látható bemélyedés további berakás nyoma lehet. Az orr hegye erősen kiemelkedik nagy tömegével. Az ajkak teltek, két oldalukon kis gödröcskét alakítottak ki. A fülek határozottan elállnak, és a haj vonala is jól érezhetően kiemelkedik.
Imhotep nyaka körül arany berakással mintázott széles gallér (uzeh) látható, melynek 4 egyenes íve után cseppmintával díszített sor következik. Az isten csupasz felsőtestén a mell és mellbimbók határozottan kidomborodnak. Hosszú, rojtos szoknyáját közvetlenül ez alatt kötötte meg. A rojt a ruha középvonalában halad, mindkét szélén éles vésettel elválasztva az egyébként díszítetlen szoknya további részeitől.
Imhotep lábán vékony, ezüst szálas szandált visel, így jól láthatóak lábujjai, melyen a körmöket is finoman kidolgozták, éppúgy, mint a kéz ujjain.

Az isten jobb kezével a papirusz összetekert végét fogja, míg baljával a tekercs végére helyezett toll- és tintatartóját tartja. Maga a tekercs 4 vízszintes vonallal elválasztott, balról jobbra olvasható hieroglif feliratot tartalmaz. A klasszikus, középegyiptomi korszakban beszélt nyelven írott szöveg egyes helyein késői kori kiejtéssel magyarázható helyesírás mutatható ki, ami arra mutat, hogy a mintául szolgáló passzust diktálás alapján másolt mintáról vették át. Rendhagyónak csak az első három jel tekinthető, melyek kriptográfiaként (titkosírás) értelmezhetőek. Ez az Újbirodalom korától az istenneveknél, de különösen Amon leírásánál megszokott módszer volt. A szöveg Wessetzky Vilmos és Gaboda Péter fordítása alapján a következőképpen hangzik: "Óh nagy Imhotep, Ptah fia! Imhotep /mondása: adja neki Ta-tenen, hogy / felemelkedhessen az égbe, láthassa Rét a horizontján, leszállhasson a földre, láthassa Oziriszt / az Alvilágban." A kérés alapján, amit Imhotep felé fordítva véstek fel, a szobor állítója az örök létet kívánta elnyerni az isten segítségével.

A talapzaton olvasható, gondosan vésett felirat: Jj-m-Htp dj anx / j.jr xAm-Xnsw sA n / Hr-j.jr-dj-s(w), ms / Nfr-Sxmt, jr nbt-pr Dd-Hr(?). Vagyis az életet adó Imhotep szobor Ham-Honszu által történő felajánlása, akinek az apja Hórirdisz, anyja Nofer-Szahmet, és annak anyja pedig a "ház úrnője", Teosz. A fogadalmi szobor állítója tehát Ham-Honszu "aki tiszteli Honszut". Mint Gaboda Péter kutatásaiból kiderült, a fennmaradt forrásokban ez egy kifejezetten ritka név, és valamennyi említése a 25.26. dinasztia idejéből származik. Ham-Honszu anyjának a neve Memphisz környékén volt szokásos, a szaiszi kortól a római korig többé-kevésbé egyenletesen elosztva. Többük családja Imhotep isten szolgálatában állt. A nagymama nevének írásmódja nagyon szokatlan. A fenti olvasatot az egyiptomi nyelv fejlődésében évszázadok alatt végbement hangtani változások és létrejött különböző írásképi lehetőségek alapján nagy valószínűséggel kikövetkeztethető név adja. A jelen olvasattal "mondta az arc" a jelentése, és az isteni jóslatok egyik formáját, az oraculumot írja körül. Jól ismert névforma a szaiszi korban, és később is.

Az egyiptomi kisbronzok legtöbbjének sajnos nem ismerjük a lelőhelyét, és a leletek előkerülésének körülményeit. Ahol azonban ezeket az adatokat feljegyezték, szinte kizárólag a templomi kultuszhoz kapcsolódnak. Vallási szerepüknek ezt az irányát a feliratok is megerősítik, sőt pontosítják, mivel – az egyszerű emberi név és istennév megadásánál hosszabb szövegek – jellemzően fogadalmi formulát tartalmaznak. Imhotep isten esetében is kimutatható ez a szobor talapzatán.

A szobor kidolgozásmódja és a rajta található hieroglif feliratok egyaránt arra mutatnak, hogy a szaiszi kor kezdeti időszakában készült, Imhotep tiszteletére felajánlott fogadalmi emlékként, és egy kultuszában aktív szerepet játszó család, minden valószínűség szerint memphiszi szentélyének adományozta.
A szobor története is igen érdekes. Valamikor a középkor folyamán került Európába, és a párizsi Saint-Denis apátságban őrizték egyészen a francia forradalom idejéig, amikor köztulajdonba került. Végül a Musée des Monuments Français igazgatója, Alexandre Lenoir vette birtokba, akitől egy árverésen Pulszky Ferenc vásárolta meg. Tőle Ráth György gyűjteményébe került, majd a Ráth Múzeumból 1950-ben vette át a Szépművészeti Múzeum. Az utóbbi évtizedben végzett műszeres vizsgálatok és Vozil Irén restaurálása nyomán vált olvashatóvá az ölében tartott papirusz teljes hieroglif szövege, tűnt elő ezüst szandálja és körmei, és derült ki, hogy nyakában az arany berakás alatt ún. "fekete réz" (Hmty km) anyagot használtak az egyiptomiak.

 
vissza a vitrinhez
Vissza a vitrinhez