Imhotep meszko kicsi
 
 
Imhotep mészkőszobra

Készült:
26-30. dinasztia
Anyag:
mészkő
Méret:
10,3cm x 4,2cm
Leltári szám:
54.10
Származása:
ismeretlen
 
 
Publikáció:
Varga Edith, Imhotep mészkőszobra. Megjegyzések az egyiptomi késői kori kisplasztika előképeihez, SzMKözleményei 58-59, 1982, 141-146. oldal.
Győry Hedvig, A római kori Egyiptom gyógyászatának emlékei a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből, in: Paula Zsidi – Katalin E. Csontos (eds.), Antik orvoslás és Pannonia / Ancient Medicine and Pannonia. Exhibition in medical practice in antiquity. Kiállítási katalógus / Catalogue of Objects, Budapest 2006, 2-3. oldal.

 
 
Az eredetileg széken ülő férfialak ölében papirusztekercset tart. Egyenes háttal, felemelt fejjel néz előre. Tojás formára emlékeztető feje egy fiatal férfit jelenít meg. Magas homloka a halántéknál elkeskenyedik. Koponyája erősen hátranyúlik. Borotvált fején hajnak, vagy csontnak semmi nyoma, tökéletesn síma. Fülei kicsik, és szokatlanul mélyen helyezkednek el. Teljesen a fejhez simulnak. A szemöldök ívét csak domborulat jelzi, alatta nagy, kidomborodó és mandula formájú szemek találhatóak, középen bemélyedő pupillával. Az enyhén bemélyedő sminkvonal oldalt kicsit túlfut a szem csücskénél. A hosszú és széles orr cimpái kitágulnak és két oldalt vésettel még inkább ki lettek emelve. Alul az orrlikakra kis furat utal. Az orr helye letört. A széles ajkak előreállnak. Az orcák teltek, az áll kerek. A nyak erősen megnyúlt és vékony.

A törzs csupasz, csupán egy széles uzeh-gallér díszíti, melyet egy négy gyöngysoros nyaklánc alkot. Hátul mindkét végét egy-egy lótusz formájú csat zárja, melyeket vastag pánt fog össze. A nyakláncnak ez a hátsó része mélyen a hátára csüng. Vállai szélesek és egyenesek, törzse viszont dereka felé erősen összeszűkül. Kissé hátra dől. A karok is vékonyak, messze a felsőtest mellett leengedve könyökben behajlanak. A combok felett, azok szélén elhelyezkedő alkarok egy nyitott papirusztekercs mellett érnek véget, melynek végeit két oldalt a kéz kinyújtott, szorosan egymáshoz zárt ujjaival tartja. A mell enyhén kiemlekedik, a mellbimbókra kis furat utal. A has közepén a köldök szintén bemélyed. A hát hajszálnyi görbületet mutat, és a gerincoszlopnál enyhén bemélyed, a lapockáknál árnyalatnyi kidomborodás figyelhető meg.

Derekán széles de díszítetlen övet visel, mely gazdagon plisszírozott sendit szoknyáját fogja össze. Ez szorosan testéhez simul, és térde felett ér véget. A lapszoknya a bal oldalon dupla szegéllyel zárul. A kissé szétterpesztett, függőleges lábszáraknak csak kis része maradt meg, a lábfejekkel együtt elvesztek.

A szobortípus az Óbirodalom kora óta ismert trónoló szoborokból alakult ki, melyek önállóan vagy párosával, házaspárokat megörökítve is népszerűek voltak. Ezeket azonban mindig a székkel vagy trónussal együtt faragták ki, aminek ennél a szobornál nyoma sincs, sőt arra sem utal semmi, hogyan helyezték el a széken. További különbség az egyszerű ülő szobrokkal szemben az ölben tartott papirusztekercs. Ez az írnokokra jellemző eszköz a törökülésben a földön ülő, szintén az Óbirodalom idejétől szokásos írnok szobrok jellemzője volt. A szoboralakok olvasták, írtak rá, vagy elnéztek felette, egyszerűen csak a képzettség, tudás, hivatalnoki lét megjelenítőjeként tartották ölükben. Ennél a szobornál sem kapcsolódik semmilyen konkrét tetthez, csupán az ábrázolt személy tudós voltát hivatott jelezni.

Nem véletlenül. Imhotepet valóban ezért tisztelték fizikai léténél több, mint ezer évvel később. Ő ugyanis valódi, történeti személy volt, aki "második" volt Dsószer fáraó után, vagyis az egyiptomi állami életében a fáraó után a legfontosabb szerept töltötte be. Konkrét adatot keveset ismerünk vele kapcsolatban, de az biztosan elmondhatjuk, hogy ő volt a lépcsős piramisegyüttes megtervezője és kivitelezője. A hagyomány szerint két könyvet is írt, egy intelmet és egy orvosi szakkönyvet. Egyik sem maradt fenn. Legendás alakja viszont az évek teltével egyre jobban kiteljesedett. igy történt, hogy az Újbirodalom korában még csak az írnokok pártfogójaként ismert Imhotep a 26. dinasztia idejére már valódi istenné vált, gyógyító isten lett, akit Ptah isten fiaként tartottak számon. A görög Aszklépiosszal azonosították. Tevékenységét Memphiszben és Deir el-Bahriban (Théba) levő szanatóriumában, vagyis templomában gyakorolta.

Szobrai is feltételezhetően ezekhez a templomokhoz kapcsolódtak, és mint fogadalmi emlékek elsősorban betegségek orvoslásában nyújtott segítségét dokumentálják. A legnépszerűbbek a Késői korban voltak. Kőből, és leggyakrabban bronzból készültek. Az isten világban betöltött helyének megfelelően Imhotep ábrázolási módját Ptahhoz közelítették, amennyiben kopaszon ill. fejhez szorosan simuló sapkával mintázták meg. Arcvonásai is közel voltak hozzá. A szokásos formától ez a szobrocska azonban több szempontból is eltér: kopasz fején nincs nyoma a sapkának, nyaka szokatlanul hosszú, testalkata karcsú és törékeny, gallérját lótuszvirágos csatok kapcsolják össze, és szoknyája nem jobb oldalon zárul.

Mindezek a szobor megjelenési formáját merőben szokatlanná teszik. A fej és a testalkat ellentétes értelmű megformálása olyan készítési időt sugall, amikor a különböző stílusok keveredése jellemző volt. A "tojásfej" forma a 6. sz. második felében vált jellemzővé az egyiptomi szobrászatban, és virágkorát a 30. dinasztia korában élte. A hozzá kötődő arcvonások azonban általában mintha csak az ennél a szobornál megfigyeltek ellentétei lennének. A törékeny és karcsú testalkat, és plasztikusan kidolgozott anatómiai részletek a 18. dinasztia stílusát tartják követendő példának. A mű tehát mindenképpen egy archaizáló irányzat terméke, melynek idejét a késői koron belül igen nehéz pontosítani. Stílus szemponjából különösen közel áll hozzá Honszu-meh berlini bronzszobra, melynek készítése a líbiai korra tehető, és a Louvre egyik oráns szobra (TEL I. 117 E), mely viszont a szaiszi kori széria-bronzok egyik darabja. A fej pedig a 4. századi "portrék" kiváló technikájú példányait idézi. Mindezek tükrében a szobor készítése leginkább a 30 dinasztia idejére valószínűsíthető.

Győry Hedvig


 
vissza a vitrinhez
Vissza a vitrinhez