sesonk
 
 
Sesonk trónörökös térdelő szobra

Készült:
22. dinasztia
Anyag:
mészkő
Méret:
103cm, talapzat: 20cm x 33cm
Leltári szám:
51.2050
Származása:
Szakkara, Szerapeum
Sipos György, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc keleti emigránsának, Fuad török nagyvezír kertészének 1862-es ajándéka a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ahonnan az egyiptomi darabok 1934-es átadása során a Szépművészeti Múzeumba került.
 
 
Publikáció:
Gaboda Péter, Egy egyiptomi szobor (gyűjtemény)történeti tanulságai. SZMKözl. 82 (1995) 121-30. oldal,
Nagy István, Sesonk trónörökös, Ptah főpapjának naophorosz szobra. SZMKözl. 82 (1995) 115-19. oldal.

 
 
A térdelő helyzetben megformált figura, Sesonk trónörököst, II. Oszorkon fáraó (22., ún. líbiai din.) és Karamama, első királyi hitves fiát ábrázolja. Atyja a dinasztia szempontjából fontos koronázó város, Memphisz főistenének, Ptahnak főpapi tisztségébe iktatta be. Elsőszülött királyfiként a trón várományosa volt, de korai halála ebben megakadályozta. A memphiszi Ptah-templomkörzet délnyugati sarkánál volt e líbiai dinasztia hercegeinek temetője, Sesonk trónörökös sírját 1942-ben a Ptah-templom közelében fedezték fel.
E szobrán maga előtt egy kis szentély (naosz) fülkéjében a sólyomfejű Ptah-Szokarisz-Oziriszt tartja, akit Memphisz temetőkörzetében, Szakkarában részesítettek tiszteletben. Fürtös parókájának jobb oldalán előtűnő „ifjúságfürtje" csak részben jellemzi a herceg fiatal korát, sokkal inkább a sm-papi titulusába is foglalt fiúi kötelességére utalt. Az Ozirisz és fia, Hórusz közti kapcsolatrendszer egy szála ölt testet a szem-pap alapvető funkciójában, amikor a szem-pap a tkp. atyjának tekintett Ozirisz isten temetéséről, sőt minden olyan élőlény (ember és szent állat, pld. Ápisz-bika) temetési szertartásáról gondoskodik, ami halála után Ozirisszé válhat. A szobor hátpillérének hieroglif felirata ezen hivatalait szövegesen sorolja fel, miközben viselete, a stilizált foltokkal díszített leopárdbőr, a sm-főpap tipikus köpenyét mutatja. Ilyetén főpapi kötelességét teljesítette akkor is, amikor atyja, II. Oszorkon 23. uralkodási évében résztvett az Ápisz bika temetési szertartásában, azok szakkarai temetőhelyén, a Szerapeumban. Ugyanakkor mint Ptah főpapja, e szertartásban egyszersmind Ptah-ot is képviselte, akinek a megtestesülése volt az élő Ápisz-bika. A királyfiaknak ezért jutott mindig is kitüntetett szerep a Szerapeum létrehozásában, kiépítésében, az állami kultusz működtetésében.
Az első, még elkülönülten eltemetett Ápisz sírokat is egy királyi herceg (III. Amenhotep fia, Újbirodalom, 18.din.) alapította meg, majd az együttes, óvintézkedésként földalatti galériákba történő temetkezését is egy herceg vezette be (II. Ramszesz fia, Újbirodalom, 19.din.). Az egyiptomi királyság megalapításától szorosan fonódott össze a királyság eszméje az Ápisz-bika, a szent állatok királyának tiszteletével, rituáléival. Sesonk trónörökös tehát mint szem-pap talán maga celebrálta a szájmegnyitási rituálét az Ápisz-bika múmiáján, a Szerapeum körzet Wabet-létesítményében. (Éppen e líbiai dinasztia gazdagította még I. Sesonk alatt egy Wabet-épülettel, azaz purifikációs, temetésre felkészítő létesítménnyel a Szerapeumot.)
A budapesti szobor feliratában ezért kérheti joggal a már elhunyt herceg túlvilági áldozatainak biztosítását Ozirisz-Ápisztól, a temetési szertartás után Ozirisz-szel, a Túlvilág uralkodójával eggyé váló Ápisztól. Az Ápisz-kultuszhoz már életében oly sok szálon kötötte hivatala, és halála után is hozzáfordult, így került e szobor a Szerapeum leletegyüttesébe. A bécsi Kunsthistorisches Museum Egyiptomi kiállításán látható e darab legközelebbi, felirattalan, nagy valószínűséggel szintén őt ábrázoló, ugyancsak a Szerapeumból származó párhuzama (Nagy I. 1995).

Gaboda Péter
 
vissza a vitrinhez
Vissza a vitrinhez