Thot ibiszfejes amulett szobrocskái az Újbirodalom idején jelentek meg, de népszerűvé csak a Harmadik Átmeneti Korban váltak. Ekkor kanonizálódott az itt látható típus, és egészült ki bizonyos esetekben a kézben tartott udzsatszemmel. Matmarban az egyik sírba fején atef koronát viselő amulettjét helyezték el. A Késői korban a stiláris változatok mellett feltűnik néhány olyan amulett, ahol a lábfej madárfej formában lett kialakítva. A korszak végén készült egy teljesen csupasz sorozata is. Úgy tűnik, hogy az amulett-típus készítése a Ptolemaiosz korral zárult le.
Minthogy Thot istent az írás feltalálójának tartották, a könyvek jó ismerőjeként minden tudást tőle eredeztettek. A bölcsesség istene, az "idők ura" Holdisten volt, akit a Hold ciklikus változásainak a hatására a mérés és rendszeresség, törvények isteneként is tiszteltek. Az egyiptomi mitológiában Ré udvarában több hivatalt is betöltött. Ő volt a Napisten tanácsadója és titkára is. Éjjelente elkísérte Rét a bárkáján feleségével, Maat istennővel együtt. Lányaként néha Szesat, a számolás istennőjét nevezték meg. Fő kultuszhelye Hermopoliszban volt. A város Thot görög megfelelőjéről, Hermészről kapta a nevét. A szakkarai katakombákhoz hasonlóan, bonyolult földalatti temető-rendszert alakítottak itt ki az istennek áldozott ibisz-múmiák eltemetésére. Nevezetes tette az évvégi 5 ünnepnap évhez csatolása, melyeket kockajátékon nyert el a Hold-istennőtől. Ezzel vált lehetővé, hogy Nut megszülje Oziriszt, Széthet, Hóruszt, Iziszt és Nephthüszt.