Jahmesz fáraó a 18. dinasztia megalapítója, aki a Második Átmeneti Korban széttördel Egyiptomot újra egyesítette, a hódító hükszoszoka kiűzte az országból. Ezt fejezi ki a fáraói titulatúrájában „arany Hórusz neve“: „a két ország összekötője“.

Gyermekként került a trónra, ezért kezdetben anyja, (J)Ahhotep uralkodott helyette, még hadat is vezetett. Apja, Szekenenré-Tao, és bátyja, Kamosze, a hükszoszokkal vívott csatában esett el. Nagy királyi felesége, (J)Ahmesz-Nofertari fiával, I. Amenhoteppel együtt kiemelt tiszteletben részesült Deir el-Medineben.

Jahmesz élete harcokkal telt. 4. hükszosz hadjáratán sikerült bevennie Avarisz (Tell el-Dabaa) városát, az ázsiai eredetű hükszoszok székhelyét. Az „idegen földek fejedelmeit“, ahogy nevük fordítása hangzik, egészen Saruhenig üldözte. Később még egyszer vissza kellett térjen hadseregével Elő-Ázsia földjére – ekkor egészen Bübloszig haladt. A rend stabilizálása érdekében déli, núbiai lázadással is szembe szállt, és ezek a núbiai hadjáratai is sikeresek voltak.

Megkezdte az ország újjáépítését. Bányákat nyitott, megerősítette Amon isten tiszteletét, újjászervezte a csatornahálózatot, a kereskedelmi életet és az adórendszert. Sokat építkezett. Uralkodása során egy természeti katasztrófáról is tudunk, melyet a „Vihar-sztélén” írt le. Ennek eredményeként újította fel az ősök sírjait. Maga és családja számára Thébán kívül Abüdoszban is emelt síremléket. Múmiáját a királyi rejtekhelyen, Deir el-Bahariban találta meg Émile Brugsch 1881-ben.

Tetteivel sikerült a maat helyreállítása, és egy erős országot hagyott fiára.