Az ókori Egyiptomi művészet nem pusztán esztétikai célokat szolgált, hanem emellett mindig volt valamilyen gyakorlati célja is. Díszíthetett építészeti elemeket, használati tárgyakat vagy halotti mellékleteket. Különösen érvényes ez a megállapítás a domborművekre. Sokféle feladatot tölthettek be: Az építészeti reliefeknél a sírok és templomok falán jellemzőek, használati tárgyaknál például hajó, szekér, ülőke, szék, ágy, baldachin, láda, tükörtartó, ékszeres ládika, játékdoboz, edény vagy akár állvány dísze volt, a halotti mellékleteknél koporsókon és sztéléken jellemző. Egyiptomban valamennyi fajtája majdnem sík felületekkel rendelkező festett alkotás, melyen a jellemző felületek összeillesztésével alkották meg az egyes alakokat. A formák világosan elkülönültek, az egyszerűségre törekedtek és a hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodtak. (ábrázolásmód). Mintakönyvek nem maradtak fenn, de a konvencionális ábrázolások alapján egyértelműen léteztek. Az építészetben alkalmazott reliefek több ember közös munkájaként készültek.

 

 

 

© Győry Hedvig