Nevének jelentése, “A nemes nők élén álló” jelzi, hogy már születésekor is fontos szerepet szántak neki. Ő lett a trónörökös, majd király felesége, és a legmagasabb papnői rangot is viselte: “Amon isten-felesége” lett. II. Thutmoszisz halála után mostohafia kiskorúsága miatt régensként kezdte kormányozni az országot.
Két év múlva azonban már lánya viselte papnői címét, ő pedig a királyi címet vette fel. Ennek alapját pedig isteni származása képezte, mert, mint halotti templomában Deir el-Bahariban ábrázolták, apja, I.Thutmoszisz alakjában maga Amon isten nemzette. Mint királyt, gyakran férfiként ábrázolták.
Hadjáratot mindössze egyszer vezetett (Núbiába), kereskedelmi expedíció és építkezés viszont gyakran fűződött nevéhez. A punti út (mai Szomália partvidéke) részleteit teraszos halotti templomában is megörökítették. Egy másik dombormű sor azt az emlékezetes utat jelenítette meg, melynek során hatalmas obeliszkjét vésték ki és szállították Karnakba.
Sokfelé építkezett. A Királyok Völgyében temették el, nem korábbi sírjában, a Királynők Völgyében. III. Thutmoszisz csak halála után kezdhette meg tényleges uralkodását. Ennek vége felé elrendelte, hogy véssék ki Hatsepszut nevét és alakját emlékeiről. Hatsepszut obeliszkjét koronázási és liturgikus jelenetek díszítik, csúcsát pedig eredetileg aranylemezek borították. A kvarckőből épült “Vörös kápolnát” a 2001-ben indult restaurálási program során helyreállították, és most a karnaki szabadtéri múzeumban megtekinthető. A karnaki Amon-Ré templomban a bárkaszentélyt körülvevő folyosó falát részben az ő domborművei díszítik.

 

 

 

© Győry Hedvig