Thébában a Deir el-Bahari templom mögött emelkedő hegy túloldalán egy mély vágatokkal szabdalt völgy húzódik, melyet a 18. dinasztia uralkodói királyi temetkező hellyé tették. Itt, a Királyok Völgyében található a tudományos életben KV20 számmal jelölt sír, mely kb. 230 m-es hosszával a völgy leghosszabb, de egyúttal legmélyebben fekvő sírja is. Sírkamrája 93 méter mélyen fekszik. Ebben találta meg Howard Carter 1903-ban Hatsepszut királynő és apja, I. Thotmesz fáraó kvarcit szarkofágjait Hatsepszut alabástromból készült kanopuszládájának a társaságában.Mindkét szarkofág üres volt, a koporsófedelet pedig a fal mellé támasztva találták. I. Thotmesz múmiáját úgy tűnik, még unokája, III. Thotmesz költöztette át a számára épített új sírba, a KV38-ba, a királynőét viszont ismeretlen személyek helyezték át. Ha a legújabb egyiptomi vizsgálatok helytállóak, akkor dajkájával a TT60. Sírban nyugodott. Lehetséges, hogy egy ideig a Deir el-Bahari 320-as királyi rejtekhelyen is volt, mivel halotti mellékleteiből itt is került elő néhány, múmia formájú koporsójának a darabjai pedig a KV4 sírból ismertek, mely a 21. dinasztia idején feltehetően a királyi múmiák újrabalzsamozó-helye volt.A sírba vezető folyosó kezdeti iránya alapján feltételezhető, hogy eredetileg halotti temploma alá nyúlt volna, azonban a folyosó kétszer is erőteljesen irányt változtatott, és így alaprajza egy ovális egyik fél-ívéhez hasonlóvá lett. Kezdetben mészkősziklába vágták, a hegy belsejében viszont szürke palában folytatódik. Ez a kőzet annyira instabil, hogy gipszbevonattal meg sem próbálták felületét megkötni – helyette mészkőlapokkal burkolták. Carter több ilyen lemezt is talált a Ré éjszakai útját bemutató „Amduat” könyv jeleneteinek a képeivel. A bejárat közelében, az építkezés kezdetén alapítóleletet helyeztek el, melyen Hatsepszut nevén kívül I. Thotmesz, Ahmosze-Nofertari és Jahmesz királynő kartusa is szerepel. A 3 oszlopos sírkamra és elő-kamrájának építészeti stílusa a sír többi részétől eltérő jellegű, sőt a kialakításához használt mértékegység is eltérő. Itt nem az újabb egységet használták, hanem a hagyományosat, mint Hatsepszut Deir el-Bahariban épült halotti templománál. Feltehetően ezek a részek a többi egységnél később készültek.

 

 

 

© Győry Hedvig