A képek nem csak esztétikai értékek, hanem kommunikációs eszközök is. Szavak helyett fogalmazzák meg az elképzeléseket, tényeket, történeteket vagy akár érzéseket, az ókori Egyiptomban ugyanakkor mágikus erejük is volt, mert elképzelésük szerint elősegítette az általuk kifejezett kívánság megvalósulását. Nem volt öncélú mű, a műalkotás mindig valamilyen gyakorlati feladatot töltött be. A dombormű az épületek falait borította, a használati tárgyak (pl. bútor, láda, tükörtartó, hajó vagy akár evező) és kultusztárgyak (pl. koporsó) felületét díszítette, és az egyiptomiak ismereteit, elképzeléseit rögzítette. Az is előfordul, hogy az ábrázolás tanulmányozás céljából készült. Bármilyen célt is szolgált hordozója, a rajta megalkotott képnek magának is jelentése volt, melyet a falra vésve kultuszhelyet tettek teljesebbé, míg tárgy felületén a mindennapi élet, a templomi vagy halotti kultusz eszközeinek varázserejét növelték, a varázseszközöket pedig még hatékonyabbá tették.

 

 

 

© Győry Hedvig