Retjenu
Sziria-Palesztina óegyiptomi neve, mely a Negev sivatag szélén fekvő Tjaru városa és az Orontész folyó között fekvő területek megjelölésére szolgált. Egyiptomi források a 12. dinasztiabeli Szinuhe történetében említik először.
Alapvetően 3 egységre oszlott: a déli része Dzsahi és Kánaán (KAnana) volt, ezt követte „alsó-Retjenu” (RTnw Xrt), amit hurrita lakossága alapján Kharu (xArw) néven is nevezték, majd az Orontész és Eufratesz közti „felső Retjenu”(RTnw Hr(y)t). Ennek tengerparti részén Amurru, az amoriták földje volt. Retjenu egyik legfontosabb terméke az egyiptomiak számára a libanoni cédrusfa volt.
Az északi részen a tartós egyiptomi fennhatóságot III. Thutmoszisz fáraó megiddói győzelme (1. év, c. Kr.e. 1457) tette lehetővé. II. Ramszesz 6. évében (c. Kr.e 1274) híres kádesi csatáját szintén itt vívta meg. III. Ramszesz uralkodásának 8. évében a tengeri népekkel vívott csata után teljes területét elvesztette Egyiptom.
Alapvetően 3 egységre oszlott: a déli része Dzsahi és Kánaán (KAnana) volt, ezt követte „alsó-Retjenu” (RTnw Xrt), amit hurrita lakossága alapján Kharu (xArw) néven is nevezték, majd az Orontész és Eufratesz közti „felső Retjenu”(RTnw Hr(y)t). Ennek tengerparti részén Amurru, az amoriták földje volt. Retjenu egyik legfontosabb terméke az egyiptomiak számára a libanoni cédrusfa volt.
Az északi részen a tartós egyiptomi fennhatóságot III. Thutmoszisz fáraó megiddói győzelme (1. év, c. Kr.e. 1457) tette lehetővé. II. Ramszesz 6. évében (c. Kr.e 1274) híres kádesi csatáját szintén itt vívta meg. III. Ramszesz uralkodásának 8. évében a tengeri népekkel vívott csata után teljes területét elvesztette Egyiptom.
© Győry Hedvig