Magas, széles koronájú fa. Jól tűri a szárazságot. Mély gyökereivel a sivatag szélén is elegendő vizet gyűjt. Hüvelyes termését az egyiptomiak már az őskorban fogyasztották, sőt megőrölve ezt használták édesítőszerként is. Igy lehet, hogy az édes szót a szentjánoskenyér jelével írták. A 20. század első felében cukor helyett Magyarországon is sokan rágcsálták a szentjánoskenyér hüvelyt, a porból pedig gyümölcskenyérhez hasonló süteményt sütöttek – ahogy hajdanában Egyiptomban. Ital is készíthető belőle. Ma kharubnak hívják, és Kairó utcáin jellegzetes viseletbe öltözött, réztányéros árusoktól lehet venni.

 

 

 

© Győry Hedvig