A Nílus keleti partján, Ombosszal átellenes oldalon fekvő város mai neve az óegyiptomi Gesza / Geszi névre vezethető vissza. Görögül,szembeállítva a „nagy” Apollonopolisszal Edfuval, Apollonopolisz Mikra (/latinul Parva) volt, melyet a Kr.u. 4. században Diocletianus császárról Diocletianopolisra majd Maximianopolisra neveztek át. A város jelentőségét a Vörös-tenger felé irányított expedícióknak köszönheti.

Fő istene kezdetben Nebszemau, az Újbirodalom korában már az őt magába olvasztó „idősebb Hórusz” (Haroérisz) és a béka alakú Heqet istennő volt. Ptolemaiosz kori templomukból két pülon maradványa őrzi csak nyomukat. Ezeken Ptol. I. Alexandrosz vizilovat ejt el, és koronát áldoz a két istenségnek, míg a szövegben Ptol. Lathyrosz II. Szótér és anyja, III. Kleopatra kartusai szintén megtalálhatók. A közelben talált zöld bazalt naoszt Hórusznak szentelték. A leletek között Aton és Nofertiti kartusával kifaragott homokkő tömböt is találtak, és a foglyokat vezető III. Ramszesz alakját.

Temetőjében a nyugati parton 6-10. dinasztia korára keltezhető sírokat tártak fel.