„Az utak megnyitója” feltehetően felső-egyiptomi eredetű isten, de tisztelete már az Óbirodalom korában országszerte elterjedt. Bár a 3. dinasztia korától találjuk meg a forrásokban, úgy tűnik, már a Narmer palettán utaltak rá. Neve többértelmű, hiszen a háborús út megnyitására éppúgy vonatkozik, mint az istenek útjának az elősegítésére, a felvonulások előtt való haladására, vagy a túlvilági út megnyitására. A fáraót vadászatra is elkísérte, mint „a hegyes nyilú, aki hatalmasabb az isteneknél.” Upuaut kivonulása jelezte az Oziriszi misztériumok kezdetét. Egyes változatok szerint a Szájmegnyitás szertartását is végezte. A „Hórusz-követők” (Smsw Hr) élén párban, felső- és alsó-egyiptomi szerepében két standardot vittek körbe.

A királykultusz egyik fontos istensége, akinek standardra (SdSd) helyezett alakja Narmer kora óta feltűnik a király mellett. Az állatot rendszerint egy ágaskodó ureusz előzi meg, és egy kerekded jel, melyről feltételezik, hogy a királyi placentát ábrázolja. Ebben a formában tűnik fel a halotti bárka orrán is.

Az isten ősi jelentőségét jelzi az is, hogy Szehemhet fáraó előtt „megnyitotta az utat” szinaj félszigeti expedícióján. Egyes elképzelések szerint valamikor az őskorban magát a fáraót szimbolizálta.

Jellemzően álló szürke farkas / sakál (wenes) formájában ábrázolták, testtartásával különböztetve meg Anubisztól. Szent állata a valóságban az aranysakál, vagy sakálfarkas (Canis aureus lupaster) fajhoz tartozott. Ritka, amikor emberi alakot ölt, mint a hiniszi templomban. Ilyenkor katonaként jelenik meg, kezében buzogánnyal és íjjal, és sakál feje van.

Isteni apjaként Anubiszra vagy Széthre tekintettek. Azonosították Szedi („farokhoz tartozó”) istennel, és a Piramisszövegek „Ré, aki felment a horizontról” megállapítása alapján Rével, míg „Izisz fiaként” Hórusszal. Állati alakja Anubisszal hozta kapcsolatba, és az „aki az eget és földet elválasztotta” jelzője alapján Suval is.

Egyik mítoszvaiáns szerint a butói Uadzset szentélyben született. Női párjaként néha Uputautot említik.

Fő kultuszhelye Lükopolisz / Assziut volt, ahol Ozirisz fiának tartották, de egy időben Abüdoszban is fontos szerepet kapott, ahol Hentiimentiuval együtt tisztelték. Később szerepét Anubisz vette át, ám a sírok őrzőjeként továbbra is tisztelték. A 12. dinasztia korában ismét a temető védnökeként megkapta az „Abüdosz ura” és a „temető ura” címet. Assziuti temploma ismeretlen, mivel a modern város pontosan a régire épült rá. Kultuszát ismerjük még Quban, el-Hargarsza, Memphisz, Szaisz városából.