Dioszpolisz Parva / Hut-szekhem
A 7. felső-egyiptomi nomosz fővárosának romjai gyakorlatilag eltűntek az elmúlt évezredek alatt, így lényegében írott források és temető leletek alapján próbálunk képet alkotni az itt élt emberektől, a vidék történetéről.
A város neve a Középbirodalom korában tűnt fel Hut-szekhem(Szenuszeret) formában, majd a 18. dinasztia idejétől a rövidített Hu alakban, és ez őrződött meg a város mai arab nevében: Hiu vagy Hu. Görög nevét az Amonnak megfeleltetett Zeusz tiszteletéről kapta, és hogy az azonos nevű Thébától és a deltai várostól elkülönítsék, a római korban a Parva vagy Superior jelzőket használták mellette. Az Újbirodalom korára Hathorral azonosított Bat istennő kultusza jellemzi. A város ősi istene volt még Neferhotep, akinek a helyére Amon isten lépett.
A település folyamatosan lakott volt, erre utal a különböző korú leletek keveredése is. Területén az első feltárás Flinders Petrie nevéhez fűződik, aki 1898-1899-ig ásott itt. Predinasztikus leletei (A, B, C, H, R, U temetők) nagy segítséget nyújtottak az őskori kronológiai rendszer kialakításához. További leletei (F, HG, SH település) az Óbirodalom végéről, a 12. és a 18. dinasztia idejéből származtak, ill. talált egy római kori erődöt, melyet egy Ptolemaiosz kori templom átépítésével hoztak létre, és a Második Átmeneti Korban betelepült núbiaiak temetőjét, az ún. pangrave (“serpenyő alakú sírok”) kultúrát.
A predinasztikus temetők hitelesítő ásatásával egy időben (1989-1991) Kathryn A. Bard két korabeli települést (Szemaineh /SH és Halfiah Gibli /HG) is vizsgált. Szemaineh lelőhelyen talált egy olyan területet, ahol az Óbirodalom korában a kenyérsütéshez szükséges kerámiát állították elő, Halfiah Gibli I-II. Nagada kori kőeszközeiből pedig arra lehet következtetni, hogy letelepedett földműves közösség élt itt, ill. nem messze a településtől volt egy kovakő-műhely, ahol az égetés is a technológia részét képezte. A különböző kőfajták alapján széleskörű kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Hu lakói, és központi szerepet játszottak a 4. évezredbeli nílusmenti és K-Nyi-i kereskedelemben.
Az Amon-templom démotikus archívumában 27. dinasztiabeli iratokat találtak, melyek egy libapásztor ügyeivel foglalkoznak. Ez betekintést enged a templomgazdaság életébe.
A város mellett késői kori állattemetőt találtak, és VI. Ptolemaiosz, és Nerva kori templomot.
A várostól ÉNy felé haladva, mintegy 10 km-rel leltek rá a Nag Hammadi kódexekre.
A város neve a Középbirodalom korában tűnt fel Hut-szekhem(Szenuszeret) formában, majd a 18. dinasztia idejétől a rövidített Hu alakban, és ez őrződött meg a város mai arab nevében: Hiu vagy Hu. Görög nevét az Amonnak megfeleltetett Zeusz tiszteletéről kapta, és hogy az azonos nevű Thébától és a deltai várostól elkülönítsék, a római korban a Parva vagy Superior jelzőket használták mellette. Az Újbirodalom korára Hathorral azonosított Bat istennő kultusza jellemzi. A város ősi istene volt még Neferhotep, akinek a helyére Amon isten lépett.
A település folyamatosan lakott volt, erre utal a különböző korú leletek keveredése is. Területén az első feltárás Flinders Petrie nevéhez fűződik, aki 1898-1899-ig ásott itt. Predinasztikus leletei (A, B, C, H, R, U temetők) nagy segítséget nyújtottak az őskori kronológiai rendszer kialakításához. További leletei (F, HG, SH település) az Óbirodalom végéről, a 12. és a 18. dinasztia idejéből származtak, ill. talált egy római kori erődöt, melyet egy Ptolemaiosz kori templom átépítésével hoztak létre, és a Második Átmeneti Korban betelepült núbiaiak temetőjét, az ún. pangrave (“serpenyő alakú sírok”) kultúrát.
A predinasztikus temetők hitelesítő ásatásával egy időben (1989-1991) Kathryn A. Bard két korabeli települést (Szemaineh /SH és Halfiah Gibli /HG) is vizsgált. Szemaineh lelőhelyen talált egy olyan területet, ahol az Óbirodalom korában a kenyérsütéshez szükséges kerámiát állították elő, Halfiah Gibli I-II. Nagada kori kőeszközeiből pedig arra lehet következtetni, hogy letelepedett földműves közösség élt itt, ill. nem messze a településtől volt egy kovakő-műhely, ahol az égetés is a technológia részét képezte. A különböző kőfajták alapján széleskörű kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Hu lakói, és központi szerepet játszottak a 4. évezredbeli nílusmenti és K-Nyi-i kereskedelemben.
Az Amon-templom démotikus archívumában 27. dinasztiabeli iratokat találtak, melyek egy libapásztor ügyeivel foglalkoznak. Ez betekintést enged a templomgazdaság életébe.
A város mellett késői kori állattemetőt találtak, és VI. Ptolemaiosz, és Nerva kori templomot.
A várostól ÉNy felé haladva, mintegy 10 km-rel leltek rá a Nag Hammadi kódexekre.
© Győry Hedvig