Ureusz
Az ureusz szó a görög „uraiosz” szóból ered, mely az egyiptomi iaret / jart görögösített változata, és ágaskodó kobrát jelent. Áspiskígyónak is szokták nevezni, de Egyiptomban a hatalommal, uralkodókkal állt kapcsolatban, mivel képmása a fáraók és istenek homlokát díszítette. Uadzsetnek nevezték, és a legősibb istennők közé tartozott. Nekhbet keselyű istennővel együtt a „két úrnőnek” hívták.
Kultuszközpontja Butóban volt, és Alsó-Egyiptom védőisteneként tisztelték. Elképzelésük szerint szeméből lángot lövellt viselője védelmében. A köpőkobra mérgét, mint neve is mutatja, ellenfelére köpte, égési sebeket okozva a bőrön. Valószínűleg ez a jelenség vezetett a lángot okádó ureuszkígyó képzet kialakulásához. Egyes mítoszvariánsok szerint Ré napisten jobb szeme is ureusz lett, miután hazatért a távoli Núbiából.
Az egyiptomi mitológiában több más ureusz-istenséget is ismertek. Ilyen volt például Mereszger és Renenutet istennő. Írásjelként az ureusz jelölhette az isten szót.
Kultuszközpontja Butóban volt, és Alsó-Egyiptom védőisteneként tisztelték. Elképzelésük szerint szeméből lángot lövellt viselője védelmében. A köpőkobra mérgét, mint neve is mutatja, ellenfelére köpte, égési sebeket okozva a bőrön. Valószínűleg ez a jelenség vezetett a lángot okádó ureuszkígyó képzet kialakulásához. Egyes mítoszvariánsok szerint Ré napisten jobb szeme is ureusz lett, miután hazatért a távoli Núbiából.
Az egyiptomi mitológiában több más ureusz-istenséget is ismertek. Ilyen volt például Mereszger és Renenutet istennő. Írásjelként az ureusz jelölhette az isten szót.
© Győry Hedvig