Tell Baszta, a romokat rejtő domb a Nílus keleti deltavidékén, a mai Zagazig város közelében helyezkedik el, és nevét a hely fő istennőjéről, Basztetről kapta: Per-Basztet / „Basztet-háza“, ennek görögösített változata a Bubasztisz. A Bibliában (Ezek. 30.17) Pi-beseth néven említik.

 

A Sinai félsziget és Ázsia felől érkezők számára egyaránt kulcsfontosságú csomópontként szolgált. Bár a város a 4. dinasztia korától vitathatalanul fontos szerepet töltött be az ország életében, fénykorát a 22-23. (líbiai) dinasztia korában élte, amikor az ország fővárosa volt. Ekkortól számított országos eseménynek Basztet istennő éves nagy ünnepe, melyről Hérodotosz is beszámol – forrása szerint évente mintegy 700.000 zarándok érkezett ekkor. A Ptolemaiosz korra azonban a város már teljesen elvesztette jelentőségét.

Feltárását Éduard Naville kezdte meg 1886-87, majd 1906-ban. Számos fontos leletet talált, a 6. dinasztia korától a líbiai időszakig. Nevéhez fűződik Basztet templomának a felfedezése is. Később Labib Habachi ásatásán, aki az Egyiptomi Régészeti Hatóság égisze alatt dolgozott, további fontos emlékek kerültek elő. 2008 óta egy egyiptomi-göttingeni expedíció folytatja a feltárást, az utóbbi időben az Egypt Exploration Societyval együttműködve. A lelőhely 2012-ben nagy meglepetéssel szolgált: egy 2,47 m magas II. Ramszesz szobrot találtak. Kompozíciója Basztet és Atum társaságában ábrázolja a fáraót. A város és az uralkodó szoros kapcsolatát mutatja, hogy már a 6. dinaszti korában több fáraónak (Teti, I. Pepi) lélek-templomot emeltek itt, majd I. és III. Amenemhat és III. Amenhotep is jubileumi templommal ékesítette.

Basztet istennőnek legkésőbb a 2. dinasztia korában állt itt temploma. Ezt az idők folyamán jelentősen bővítették. A 27. dinasztia idején még Hérodotosz is megcsodálta.
A templom azonban – részben a Kr.e. 350k bekövetkezett perzsa rombolás miatt – annyira tönkre ment, hogy még alaprajza sem rekonstruálható. Azt azonban tudjuk, hogy II. Oszorkon fáraó (22. dinasztia) nagy ünnepi csarnokot épített hozzá jubileumi ünnepére, és pillércsarnokot, II. Nektanebosz fáraó (30. dinasztia) pedig egy szentélyt.

II. Oszorkon Atum tiszteletére is épített templomot, ami Basztet templomától DNy-ra helyezkedett el.

Északi irányban viszont az istennő fiának, Mihosz / Mahesz szentélye állt.

Basztet másik fiának, Horhekenunak valószínűleg szintén építettek templomot.

A római korból pedig Agathosz Daimónak szentelt templomról tudunk.

A város környékén különböző korú temetőket tártak fel a predinasztikus kortól a római korig. Az újbirodalmi részben Iuti vezír és 2 kusi alkirály (I. és II. Hori) sírját is megtalálták: 19/20. dinasztia korából, míg a legészakibb részen macskatemetőre bukkantak, ahova Hérodotosz korában az egész országból elhozták a szent macskák múmiáit. Kiemelkedő jelentőségű az 1906-ban lelt arany és ezüst lelet Tauszeret és II. Ramszesz neveivel. Az utóbbi időben Mahmoud Omar egy 19 aranylégyből álló, I.Jahmesz fáraó (18. dinasztia) kartusával ellátott nyakláncot talált. Ilyent a bátorság érdemrendjeként szokták adni.

A macskaimádat még az arab hódítás idején is kimutatható a városban, Kr.u. 640k.