Az ókori egyiptomiak még a Malopterus electricust is a rablóharcsákhoz kapcsolták, mely az elektromos áramot fejleszteni képes harcsák családjának (Malapteruridae) két nemzetsége közül az, amelyiknek 3 pár bajsza van, és nincs hátuszonya, a többi uszony pedig lekerekített. A hal mérete meghaladhatja az egy métert, 50 cm hosszú egyede 350 V áramot tud kisütni, és ez a tulajdonsága reflexszé fejleszthető. Lapos testét fekete pöttyös pikkelymentes bőr borítja. Közvetlen alatta halad áramkeltő izma (elektroplax), mely bármelyik részén képes kisülni (max. 350-450 V). Lassú folyású vizekben, a part mentén szeret tartózkodni. Éjszaka aktív, területét agresszíven védi. Az országegyesítő Narmer nevében őt találjuk: „A nar-harcsa beteg/fájdalmas (hatású)”. (A másik nemzetséget 2002-ben írták először le, csak Kongóból ismert, és max. 17 cm nagyra nő.)

A rabló-és elektroharcsák őskori Egyiptomban betöltött fontos szerepére utal az ásatásokon előkerült sok maradvány.