Kemény, nagy és durva kristályos magmás kőzet, melynek fő összetevői a kvarc, plagioklász, ortoklász (mállásával jön létre a porcelán alapanyaga, a kaolin) és a fehér vagy rózsaszín földpát. Színét általában ez utóbbi határozza meg. Gyakori benne a fekete csillám. Van olyan fajtája is, ahol a kvarcmagú kristályok akár 1 m nagyságúra is megnőnek. Hatalmas földpátkristályok övezik, és nagyon sokféle járulékos anyagot is magukban foglalhatnak.

Egyiptomban Asszuán és Sellal között található egy óriási gránitplató, mely kétféle formáját tartalmazza. Az egyik az ún. asszuáni vörös gránit, mely, mint neve is mutatja, rózsaszín vagy vörös árnyalatú. Szokták gnejszes gránitnak és gránit gnejsznek is nevezni. Bányája is ismert, sőt turista nevezetesség, mivel számos befejezetlen tárgy maradt ott, köztük egy obeliszk, három óriásszobor és hét római fürdőkád. A kora-dinasztikus időktől fejtették. A másik változat erekben ékelődik az elsőbe vagy a granodiorit rétegek közé. Ez jóval finomabb szemcséjű, és nem tartalmaz phenokristályt. Színe világosszürke vagy rózsaszínes fekete. Ez utóbbi fajtát ritkán használták, csak az Újbirodalom idejétől találni elszórt példáit.

Már Den abüdoszi sírjában köveztek vele, és később a piramisok sírkamráiban is szívesen felhasználták. Különösen kedvelt szoboralapanyag volt. Sztéléket, szarkofágokat, obeliszkeket, naoszokat és számos más tárgyat kifaragtak belőle.