Gyékény
A gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó gyékény (Typha) nemzetség 1-2,5 m magas egylaki, évelő növényeket foglal magába. A gyékény a talajba gyöktörzzsel, ill. abból kiágazó tarackos gyökérrendszerrel kapaszkodik, mely szaporodását is biztosítja. Hosszú, egyenes levelei a virág fölé nyúlnak, a kerek metszetű szárhoz levélhüvellyel kapcsolódnak. Sötétbarna termős és világos színű porzós virágtorzsái egymás felett helyezkednek el. Jellegzetes alakjukról a növény egyes vidékeken a buzogánysás nevet kapta (pedig a sások a palkafélék / Cyperaceae családba tartoznak). Mivel szélporozta növény, pollentermése bőséges, mégsem biztositja szaporodását. Sekély vízben és vízparton telepszik meg.
A nemzetséget 15-16 fajba sorolják, és ezekből az ókori Egyiptomban egyelőre csak a Typha domingensis ismert. Sokoldalú felhasználásában a gyékényszőnyeg és függöny, valamint a kosár emelkedik ki. Kheopsz (Hufu) fáraó is belőle készíttette a gizai piramis mellett elhelyezett napbárkája gyékényét. Egyiptomi nevét nem ismerjük.
A nemzetséget 15-16 fajba sorolják, és ezekből az ókori Egyiptomban egyelőre csak a Typha domingensis ismert. Sokoldalú felhasználásában a gyékényszőnyeg és függöny, valamint a kosár emelkedik ki. Kheopsz (Hufu) fáraó is belőle készíttette a gizai piramis mellett elhelyezett napbárkája gyékényét. Egyiptomi nevét nem ismerjük.
© Győry Hedvig