„Ipu, a nagy” minden valószínűség szerint az Első Átmeneti Korban kialakult helyzet negatív jelenségeit írja le ebben a műben, amikor az országban uralkodó felfordulást mutatja be. Részletesen elmondja, mi is történt Alsó-Egyiptomban, majd a rend helyreállítására és az istenek tiszteletére buzdít. Végül kétségbeesetten kér magyarázatot, hogyan engedhette ezt meg a Napisten az Óbirodalom fenséges kora után, melyet szintén jellemez néhány mondat erejéig. Talán mindezt Őfelségének, a királynak mondta el a „nagy Ipu” (Ipuver), ahogyan a fennmaradt részlet végén megnevezik a beszélőt, hogy a korábbi békés állapotok (a maat) helyreállítására sarkallja. A töredék egy újabb rémség elmondása közben szakad meg. Itt azonban hősünk már a rablóknak veti a szemére egy kisgyermek elragadását.
Sajnos nem tudjuk, milyen kontextusba illett bele ez a töredék, így eredeti célja ismeretlen számunkra – ahogy szerzője is. Mégis bizton állítható, hogy tanulság volt mindenkinek annak megismerése, hogy milyen káoszt idéz elő, ha az alattvalók az uralkodó ellen fordulnak, és elszabadul a rablás.
A mű eleje és vége hiányzik, így keletkezésének idejére is klasszikus egyiptomi nyelvezete és tartalma alapján lehetett következtetni. A részlet teljes magyar fordítását Kákosy László az Antik Tanulmányok c. folyóiratban adta közre (1957, 323-334. oldal).

 

 

 

© Győry Hedvig