Királyok Völgye (KV)
Az Újbirodalom uralkodói, valószínűleg I. Amenhotep, de legkésőbb I. Thotmesz fáraó korától a thébai hegyek egyik völgyébe temetkeztek, melyet a sírok modern felfedezése óta Királyok Völgyének nevezünk. Maguk az egyiptomiak a „A fáraók, élet, üdv, egészség nekik, évmillióinak nagy és pompás sírhelye, Thébától nyugatra” (pA xr aA Spsy n HHw n rnpwt n pr-aA, anx, wDA, snb, Hr Jmntt n WAst) néven nevezték meg a hivatalos iratokban, röviden azonban a „Nagy mező” (tA sxt mAat) kifejezéssel utaltak rá.
Az itt talált máig összesen 64 sírt felfedezésük sorrendjében megszámozták. Még néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, Tutanhamon 1922-ben felfedezett, a Völgy 62. sírja az utolsó. A temetkezések zöme a Völgy keleti oldalán történt, néhány sírt azonban a Völgy nyugati oldalán vágtak a sziklába. Ez utóbbiaknál előfordul a “Nyugati Völgy” (WV) megnevezés is.
A KV63 sírt az Otto Schaden vezette amerikai expedíció (Univ. Memphis) 2005ben fedezte fel. Úgy tűnik, a 18. dinasztia végén, mumifikálási anyagok elhelyezésére vágták a sziklába, és 5 (üres) koporsót is elhelyeztek benne. A KV64 feltárása egy bazeli expedíciónak köszönhető (2011/2012), melyet Susanne Bickel vezetett. Egy 18. dinasztia korában sziklába vágott sírban a 22. dinasztia kori Nehemesz-Basztet koporsóját is megtalálták, aki Amon-énekesnője volt.
Valamennyi sír felépítmény nélküli, sziklába vágott alagútrendszer. A korábbi piramist feltehetően a „Hegy-csúcs” (el-Qorn hegy) piramisra emlékeztető formája helyettesíti, a halotti templomok („millió évek háza”) pedig a hegy túloldalán, a síroktól függetlenül épültek. A sírok tengelye kezdetben derékszögben meghajlott, az Amarna kor után azonban egyenes maradt. A falakat az uralkodók és az istenek találkozása, áldozati jelenetek és különböző túlvilági vezetők képei díszítik. Az elmúlt évezredek alatt nemcsak sírrablók tettek kárt bennük, hanem többségüket az esőzések is jelentősen megrongálták, pedig az utóbbi években felfedezték, hogy – legkésőbb a Ramesszida korban – vízelvezető csatornával és kőfallal is védték őket.
A Völgyet szigorúan őrizték, és két, válogatott munkáscsapat dolgozott a sírokon – Deir el Medinében, az “Igazság helyén” laktak. Telepüket feltehetően I. Amenhotep fáraó és anyja, Jahmesz-Nofertari alapította, akiknek kultusza kiemelkedik a város életében. A Völgyben felfedezett kunyhónyomok és a mumifikálásból visszamaradt maradványok eltemetéséhez vágott kamrák alapján a fáraók valamennyi halotti szertartását a temetkezési hely mellett végezték. Még néhány nevezetes sír:
KV 5 – II. Ramszesz fiainak a sírja, feltárás 1995/Kent Weeks,
KV 7 – II. Ramszesz sírja
KV10 – Amenmessze sírja
KV11 – III. Ramszesz sírja (James Bruce, 1769)
KV23 – Ay sírja
KV34 – III. Thotmesz sírja
KV46 – Tuya sírja
KV57 – Horemheb sírja
Az itt talált máig összesen 64 sírt felfedezésük sorrendjében megszámozták. Még néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, Tutanhamon 1922-ben felfedezett, a Völgy 62. sírja az utolsó. A temetkezések zöme a Völgy keleti oldalán történt, néhány sírt azonban a Völgy nyugati oldalán vágtak a sziklába. Ez utóbbiaknál előfordul a “Nyugati Völgy” (WV) megnevezés is.
A KV63 sírt az Otto Schaden vezette amerikai expedíció (Univ. Memphis) 2005ben fedezte fel. Úgy tűnik, a 18. dinasztia végén, mumifikálási anyagok elhelyezésére vágták a sziklába, és 5 (üres) koporsót is elhelyeztek benne. A KV64 feltárása egy bazeli expedíciónak köszönhető (2011/2012), melyet Susanne Bickel vezetett. Egy 18. dinasztia korában sziklába vágott sírban a 22. dinasztia kori Nehemesz-Basztet koporsóját is megtalálták, aki Amon-énekesnője volt.
Valamennyi sír felépítmény nélküli, sziklába vágott alagútrendszer. A korábbi piramist feltehetően a „Hegy-csúcs” (el-Qorn hegy) piramisra emlékeztető formája helyettesíti, a halotti templomok („millió évek háza”) pedig a hegy túloldalán, a síroktól függetlenül épültek. A sírok tengelye kezdetben derékszögben meghajlott, az Amarna kor után azonban egyenes maradt. A falakat az uralkodók és az istenek találkozása, áldozati jelenetek és különböző túlvilági vezetők képei díszítik. Az elmúlt évezredek alatt nemcsak sírrablók tettek kárt bennük, hanem többségüket az esőzések is jelentősen megrongálták, pedig az utóbbi években felfedezték, hogy – legkésőbb a Ramesszida korban – vízelvezető csatornával és kőfallal is védték őket.
A Völgyet szigorúan őrizték, és két, válogatott munkáscsapat dolgozott a sírokon – Deir el Medinében, az “Igazság helyén” laktak. Telepüket feltehetően I. Amenhotep fáraó és anyja, Jahmesz-Nofertari alapította, akiknek kultusza kiemelkedik a város életében. A Völgyben felfedezett kunyhónyomok és a mumifikálásból visszamaradt maradványok eltemetéséhez vágott kamrák alapján a fáraók valamennyi halotti szertartását a temetkezési hely mellett végezték. Még néhány nevezetes sír:
KV 5 – II. Ramszesz fiainak a sírja, feltárás 1995/Kent Weeks,
KV 7 – II. Ramszesz sírja
KV10 – Amenmessze sírja
KV11 – III. Ramszesz sírja (James Bruce, 1769)
KV23 – Ay sírja
KV34 – III. Thotmesz sírja
KV46 – Tuya sírja
KV57 – Horemheb sírja
© Győry Hedvig