Onurisz isten felesége valójában helyi oroszlán istennő volt, akit Thiniszben és Abüdoszben övezett tisztelet, ill. férje valamennyi kultuszhelyén. Neve a „megtöltött“, amit a Holdra vonatkoztatva a teliholddal hoztak kapcsolatba, annak megszemélyesítőjének is tartották. Az istenazonosításoknak köszönhetően azonban Napszemnek is tekintették. Ezt a kapcsolatot története is elősegítette, mely szerint Onurisz először elejtette, és csak utána vette feleségül, már megszelídítését követően. A történet hasonlított Su és Tefnut történetére, akikkel azonosították is őket. További azonosítás eredményeként, mint Napszemet is, későbbi férje Núbiából hozta vissza, vadászaton elejtve. Ezzel helyreállította a maatot, a kozmikus rendet, teljessé téve Mehitet / az udzsat-szemet, mely Hórusz szemeként a Holddal állt kapcsolatban.

Mehitet kezdetben fekvő oroszlán alakban jelenítették meg, három hátából kiálló pálcával, később azonban emberi alakban, oroszlánfejjel ábrázolták, melyet a hímállatokra jellemző sörény övezett. Fejére napkorongot vagy atefkoronát (mint Ozirisznek) helyeztek.

Önálló kultusza az egyiptomi államalapítás időszakára, és az Óbirodalom korára jellemző, amikor felső-egyiptomi típusú nád/gyékény szentélyben jelenítették meg. Jelentőségét mutatja, hogy említik a Piramisszövegekben (Pyr. 578). Elképzelhető, hogy ekkoriban a núbiai sivatag vad erejét megszemélyesítő istenségnek tekintették, így került a Napszem mítosz vonzáskörébe, ahol harciasságát a tűzokádó ureusz kígyó jól kifejezi. A késői korban Izisszel is azonosították.

A Thinisz környékén talált márna múmiákat Onurisz és Mehit kultuszával hozzák kapcsolatba.