Az ékes beszédű paraszt esetét két, csaknem teljes berlini papiruszon is olvashatjuk, melyek a 12.-13. dinasztia korára keltezhetők. A történet az Első Átmeneti korban játszódik. Khunanup, a paraszt, megrakott szamaraival Dél felé indult, hogy terményeit eladja. Út közben, Hérakleopolisz környékén egy Dzsehuti-Nekht nevű gazda földjén kellett áthaladnia. De mivel az elzárta az utat, egyezkedni próbált vele, hogy tovább tudjon menni. Közben szamara néhány kalász árpát lelegelt, mire a gazda kárpótlásként elvette valamennyi áruját, sőt a szamarat is. Hiába könyörgött Khunanup, nem kapta vissza őket. Ekkor panaszt tett a gazda uránál, Meru fia Renzinél. Ékes beszéde rögtön feltűnt, és a hivatalnokok végül üzenetet küldtek a fáraónak. Ez meghagyta, hogy beszéltessék minél többet, és jegyezzék le neki, amit Khunanup mond. Családja és az ő ellátásáról is gondoskodjanak, de ne tudja, honnan jön az ellátmány. Így is történt. Összesen 9 beszéd hangzott el. Ekkor türelmét vesztette Khunanup, és dolga végezetlenül haza akart térni. Meru fia Renzi azonban visszahozatta, megmutatta neki beszédeit, és elküldte azokat a fáraónak. A paraszt jutalma sem maradt el: megkapta a kapzsi Dzsehuti-Nekht vagyonát. Sajnos a történet vége csak töredékesen maradt fenn, ezért a pontos részletek és a záró sorok nem ismertek, így azt sem tudjuk, hogy az egyiptomiak kinek tulajdonították leírását.
Magyarul Dobrovits Aladár fordításában a „Paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák” (Magyar Helikon, Budapest 1963, 5.-18. oldal) kötetben olvasható.

 

 

 

© Győry Hedvig