Az ókori Egyiptomban férfiak és nők egyaránt kifestették szemüket. Nemcsak szépségüket kívánták ezzel növelni, de egészségüket is védték vele, mivel a szemfestékek egyúttal fertőtlenítő szerek is voltak, ami rendkívül fontos volt akkoriban – így is sokan megvakultak.
A fekete, modern arab neve alapján kohl-festéknek nevezett smink galenitől készült. Ennek kén tartalma segített az egészség megőrzésében. Ezt ameszdemetet gyakran hamisították azonban, ami a felhasznált anyagtól függően betölthetett védő szerepet, de lehetett csak esztétikai értéke. Mégsem jártak rösszul vele, mivel a valódi meszdemet ólom tartalma hosszú távon mérgezést, és halált hozott. A szem körvonalát és a sminkvonalat húzták ki vele.

A másik szemfesték a zöld színű malachit volt, melyet neve uadzsu / „friss, üde, fiatal, virágzó / sikeres” jelentése miatt mágikus erővel is felruháztak. Réztartalma viszont valóban fertőtlenítő hatást fejtett ki. Ezt a szemhéjakra kenték.
a szemfestéket a korai időkben kisujjukkal vitték fel a kívánt helyre, de az Újbirodalom idejétől kis pálcikát (SA) használtak erre a célra.