Armant

A város fáraókori nevén Jwny Smay / Jwny-Mntw (“Déli Héliopolisz” / “Montu Héliopolisza“), görög nevén Hermonthisz, Thébától kb. 20 km-rel délebbre helyezkedik el. A Nílus túlpartján Toddal azonos magasságban épült. Iuny-Montu neve annyira általános volt, hogy ebből képezték kopt (Ermont) és görög (Hermonthisz) megnevezését. Másik óegyiptomi neve is vallási képzeteket tükröz. Az Iuny név ugyanis Héliopolisz egyiptomi nevére (Iunu) emlékeztet, ahol Ré kultuszközpontja állt. Azért is hívták “déli Héliopolisznak” (Iuny-semai), hogy ettől világosan elkülönítsék.
A terület a predinasztikus kortól lakott volt. Jelentősége először a Középbirodalom korában nőtt meg, majd a 18. dinasztia idején még tovább fejlődött. Több, mint egy évezreddel később pedig VII. Kleopátra a felsőegyiptomi 4. nomosz fővárosává nevezte ki.
Théba, Tod és Médamuddal együtt a harcias Montu isten székhelyének tekintették. Montut itt a Bakha / Bukhisz bika alakjában is tisztelték, a nyers erő és háború megszemélyesítőjeként. Az isten feleségét Tjenenet-nek nevezték, majd Rait-taui ill. Iunit istennő lépett a helyébe. Közös gyermekük a Hor-paRe-pakhered nevet viselte, és további 6 alakjával együtt jelenítették meg (Harpokrates, Hor-Su-pakhered, Semataui-pakhered, Ihi, Heka-pakhered és Hor-Hekenu-pakhered – a pakhereda gyermeket” jelenti).
Az isten armanti templomát a 11. dinasztia korában építették, noha papsága I. Pepi fáraó (6. dinasztia) korától kimutatható. A későbbiekben bővítették, és az Újbirodalom idején ismét restaurálásra volt szüksége: II. Ramszesz például két kolosszussal, Merneptah Ozirisz-oszlopokkal látta el. II. Nektanebo fáraó (30. dinasztia) már a perzsa időszakban lerombolt templom helyébe épített újat, ami a Ptolemaiosz korban tovább bővült, és VII. Kleopátra utasítására fia, Caesarion születése alkalmából még egy „szülőházzal” / mammisivel is kiegészült. Ezeket az épületeket a 19. században bontották csak le, hogy egy cukornád feldolgozó üzemnek adjanak helyet.
Montu isten Armantban és Médamudban Bukhisz bika alakjában is megtestesült. A Ptolemaiosz kortól tudunk iit a kultuszához kapcsolódó viadalokról, és oraculumokról. A szent bikák temetője, melyet Bucheumnak neveznek, a várostól északra épült. II. Nektanebo fáraó korából ismerjük az első betemetkezést, és ismereteink szerint a Kr.u. 4. sz. első feléig használták. A Bukhisz bikát ellő teheneket szintén önálló temetőben temették el, a Bucheum mellett.
A Montu templomtól Keletre római kori falu épült.
 
 
 
© Győry Hedvig