A búbosbanka (Upupa epops) alakját a dzseb hangérték lejegyzésére használták a hieroglifák között, például a dzseba (DbA) „megfizet” kifejezésére. Hórapollón már úgy tudta, hogy a „hála” értelemben használatos. A madarat a későbbiek során hangját utánozva, kukuped (kwkwpd), koptul kakupat / kukuphat formában nevezték meg.

A fejdísze miatt rendkívül feltűnő madár az Óbirodalom idejében igen népszerű házi kedvenc volt, és szívesen ábrázolták a masztabákban a fiúgyermekek kezében. A hagyomány tovább élhetett – a hellénisztikus korban Harpokratész kezében is feltűnt, és a mai gyermekek is játszanak vele. Leggyakrabban azonban a természetben rajzolták meg alakját, a mocsár papirusz bozótjában vagy egy szikomórfa ágán. Ilyenkor gyakori a fa mellett álló halott, ezért felmerült, hogy vallási jellegű kapcsolat állhat fenn közöttük, esetleg őt magát jelenítené meg.

Nem ritka a mágiában. A látás és emlékezés javítására szolgáló receptekben szokták alkalmazni – különösen a vérével átitatott vászoncsíkok formájában.

 

 

 

© Győry Hedvig