Gneisz
A gránithoz és diorithoz hasonló, kvarc és földpát dominanciájú, savanyú, erősen metamorf kőzetszerkezet, melyben sok csillám szokott lenni. Előtagjával lehet pontosítani, ami ásványos összetételt vagy szerkezeti jellemzőket ad meg. Amennyiben ez hiányzik, akkor csak a domináns összetevőkből áll. Gyengén palás szerkezetű, megjelenése gyakran sávos.Az egyiptomi gneisznek is több fajtáját használták a fáraók korában, melyeket 4 nagy csoportba lehet osztani:
1. a gebel el-aszri bányában Khufu korától már biztosan folyt a kitermelés. A kőzetnek összetételétől függően sötét (D-en, diorit-gabbro) és világos (É-on, anortozit) változatai vannak, egy sor átmeneti fázissal. Érdekes kékes árnyalatuk van. A hildesheimi múzeum Khefrén szobra itteni kőből lett kifaragva. Edényeket a Nagada III. korszaktól a 6. dinasztia végéig készítettek belőle, sztélékhez, szobrokhoz az Ó- és Középbirodalom korában használták. Később, a bánya mintha feledésbe merült volna.
2. a 18. dinasztia korában majd a 25. dinasztiától aknázták ki a tumboszi sárgás vagy rózsaszínes szürke, a gránittal azonos összetételű gránit-gneisz és gránit bányát. A környék építészeti és szobrászati igényeit elégítette ki.
3. A Keleti sivatag 130-nál is több bányájában termeltek ki a Mons Claudiuson tonalit-gneiszet a Kr.u. 1-3. században. A világosszürkés, zöldes fekete foltos kő másik neve a kvarc-diorit gneisz is mutatja hasonlóságát a diorithoz, mellyel könnyű összetéveszteni. Nagyon sokat exportáltak innen Tivoliba (Róma), és más helyekre a római birodalmon belül. Építészeti és szobrászati felhasználása egyaránt kedvelt volt.
4. A Kr.u. 1-2. században a Wadi Umm Huyutban is termeltek ki tonalit-gneiszet, ennek lemezes szerkezete azonban erősen eltér a Mons Claudiuszon bányászottól hullámos vonalvezetésével. Az ottaninál kisebb tárgyak készítéséhez exportálták, melyek az eddigi kutatások szerint legfeljebb kád nagyságot értek el.
1. a gebel el-aszri bányában Khufu korától már biztosan folyt a kitermelés. A kőzetnek összetételétől függően sötét (D-en, diorit-gabbro) és világos (É-on, anortozit) változatai vannak, egy sor átmeneti fázissal. Érdekes kékes árnyalatuk van. A hildesheimi múzeum Khefrén szobra itteni kőből lett kifaragva. Edényeket a Nagada III. korszaktól a 6. dinasztia végéig készítettek belőle, sztélékhez, szobrokhoz az Ó- és Középbirodalom korában használták. Később, a bánya mintha feledésbe merült volna.
2. a 18. dinasztia korában majd a 25. dinasztiától aknázták ki a tumboszi sárgás vagy rózsaszínes szürke, a gránittal azonos összetételű gránit-gneisz és gránit bányát. A környék építészeti és szobrászati igényeit elégítette ki.
3. A Keleti sivatag 130-nál is több bányájában termeltek ki a Mons Claudiuson tonalit-gneiszet a Kr.u. 1-3. században. A világosszürkés, zöldes fekete foltos kő másik neve a kvarc-diorit gneisz is mutatja hasonlóságát a diorithoz, mellyel könnyű összetéveszteni. Nagyon sokat exportáltak innen Tivoliba (Róma), és más helyekre a római birodalmon belül. Építészeti és szobrászati felhasználása egyaránt kedvelt volt.
4. A Kr.u. 1-2. században a Wadi Umm Huyutban is termeltek ki tonalit-gneiszet, ennek lemezes szerkezete azonban erősen eltér a Mons Claudiuszon bányászottól hullámos vonalvezetésével. Az ottaninál kisebb tárgyak készítéséhez exportálták, melyek az eddigi kutatások szerint legfeljebb kád nagyságot értek el.
© Győry Hedvig