Imhotep

Imhotepet jellemzően széken ülő, kopasz férfiként ábrázolták, jelezve méltóságteljes foglalkozását és papi voltát. A hagyományoknak megfelelően szoknyát visel, lábán néha a szandált is megörökítették. Ölében viszont mindig ott van a papirusztekercs, melyre egykor tudományát feljegyezte. Bronz szobrait a szaiszi kortól (26. dinasztia) készítették. Egy egészen korai, finoman megmunkált példányt a Szépművészeti Múzeum is őriz. Található azonban a gyűjteményben mészkő szobrocskája, sőt még amulett formában is.
Aki békében jön“, vagyis Imhotep (görögösen Imouthész) a görögök szemében Asklépiosszal volt azonos, mivel gyógyító istenként tisztelték az ókori egyiptomiak. Sokan felkeresték memphiszi, deir el-bahribeli és philéi „szanatóriumát”, vagyis azt a templomot, ahol papjai, vagy templomi álmok közvetítésével gyógyító tevékenységet végzett. Deir el-Medinében, Hathor templomának pedig a Ptolemaiosz korban “vendégistene” volt. Egy nevezetes esetetet részletesen meg is örökítettek: a (XII.) Ptolemaiosz Aulétész és a híres (VII.) Kleopátra korában élt Taiemhotep/Taimuthész neki köszönte fia fogantatását, akit ezután Imhotepnek nevezett el. Saját, férje (Paseri-en-Ptah/Pszentaisz) és fia sztéléje is fennmaradt, onnan ismerjük történetüket. Fogadalmi ajándékként gyakran kapott Imhotep íbisz madár múmiákat vagy a beteg testrészek agyag makettjét.
Az egyiptomi hagyomány az első orvosi szakkönyv megírását is neki tulajdonította. Ismerték egy intelmét is. Egyik sem maradt azonban fenn, legalábbis nincs névvel idézve az ismert szövegek között. Mi is megtekinthetjük azonban építészeti remekét, Dzsószer fáraó lépcsős piramis-együttesét, mely az első ilyen jellegű épület Egyiptomban,
Imhotep azon kevesek közé tartozott, akik valóban éltek egykoron, sőt történetileg jól megfogható személyiség volt. Sírját azonban mind a mai napig nem sikerült megtalálni, bár tudjuk, hogy Szakkarában épült, és sokáig szent helynek tekintették az egyiptomiak. A főrangú ember említése Dzsószer fáraó (3. dinasztia) uralkodásától egészen Huni fáraó (3. dinasztia) koráig előfordul az emlékeken. Címeit pontosan ismerjük, mivel a lépcsős piramis kerületén a fáraó szobrának a talapzatán fennmaradtak. Legmagasabb rangja „a király másodika” szokatlanul hangzik a mai fülnek, de tartalmában ma is kétségtelenül kifejezi rendkívüli közelségét az uralkodóhoz. A tisztség későbbi megnevezése alapján vezírnek szokták fordítani. Hivatali címei között szerepel a „szobrászok és vésnökök elöljárója” cím is, mely piramisépítő tevékenységéhez kapcsolódik. Nem csak Dzsószer piramis együttesét építette ugyanis meg, hanem szinte biztos, hogy utódja, Szehemhet fáraó hasonló, de befejezetlenül maradt együttesének a munkáit is ő vezette. Egy másik címe, “a látók nagyja” a héliopoliszi főpapi cím volt, mely csillagászati ismeretekről árulkodik. Gazdasági szerepére utal az “alsó-egyiptomi király pecsétőre” és “a nagy ház fejedelme” címek, míg a repat / “herceg” megnevezés magasrangú születéséről tanuskodik.
Felmerült, hogy apja egy Kanofer nevű építész, anyja talán a mendészi Khereduankh volt, de ez nem több feltételezésnél. Érdekes azonban, hogy a szaiszi korban, amikor istentisztelete kialakult, Khereduankhnak is készült néhány szobra. Jellemzően Imhotep isten Ptah fia volt, és ezért Szahmet istennőt tekintették az anyjának.
 
Játék:
Ha ki akarod próbálni, mire emlékszel, rakd helyes sorrendbe a “Start Game!” kiírásra kattintva megjelenő szavakat. Ha elkészültél, a zöld négyzetekre kattintva azt is megtudod, mi a közös a sorokban. (Ha sokat késlekedsz, a szavak maguktól a helyükre mennek.)
 
 
 
© Győry Hedvig