Kádesi csata és békeszerződés

II. Ramszesz fáraó uralkodásának elején (Kr. e. 1274), szíriai hadjárata során szembekerült a hettita hadsereggel, melyet maga a hettita uralkodó, II. Muwatallis vezetett. Mindkét király a terület feletti uralmat kívánta megszerezni. A két hadsereg nagyjából azonos létszámmal (kb. 35 000 fő) rendelkezett, de az egyiptomi királynak több gyalogosa, míg a hettita királynak több harci szekere volt.

Ramszesz négy hadtestre osztotta seregét, név szerint: Amon, Ré, Széth és Ptah hadtestre. A négy hadtest azonban nem követte szorosan egymást, mert a király azt hitte, hogy az ellenséges sereg még távolabb állomásozik, így nem tartotta szükségesnek a szoros védelmet. A hettita sereg azonban a közelben figyelte az egyiptomiak mozgását, észrevette az elszakadó hadtesteket, és könnyen bekerítette az első hadtestet, amelynek élén maga a király állt. A király elkeseredett, de bátorságát látva a hettita király visszarendelte seregét és megvárta, míg az ifjú király felkészül az ütközetre. A csata végkimenetelét a mai napig nem ismerjük.

II. Ramszesz a háborút lezáró békeszerződést az új hettita királlyal (III. Hattusilis) 16 évvel később kötötte meg.

Érdekesség

Az eseményeket és a békeszerződést a luxori és karnaki Amon-Ré-templom, valamint II. Ramszesz abüdoszi templomának a falára is felvésték. Az eseményeket a hivatalos Évkönyvekben is megörökítették.

Kádesi csata rekonstrukciós rajza a luxori Amon-Ré templom pülonja alapján