Királynék Völgye (QV)
A Királynék Völgye (Queen’s Valley, QV) mai neve Jean-François Champolliontól származik, aki egyik arab nevének tükörfordításával adta meg. Óegyiptomi neve tA st nfrw „a szépség helye” volt. A völgy közel van a Királyok Völgyéhez, és közepén egy mély vágat óvja a sírokat, mivel a – ritkán előforduló – esőzések vizét elvezeti. Hathor védelme alatt állt, akinek mögötte barlangszentélyét festményekkel diszitették.
Kezdetben a királyi gyermekek és udvaroncok temetkezőhelye volt, majd a 19. dinasztia idején a királynői sírok kezdték betölteni. Egyszerű aknák és pompásan kifestett helyiségek sorából kialakított temetkezőhelyek váltották egymást. Itt helyezték el például II Ramszesz anyját: Mut-Tuja (QV80), több feleségét: Nofertari (QV66), Meritamon (QV68), Henutmiré (QV75) és gyermekét: Nebettaui (QV60), Meritamon (QV68), Bintanat (QV71). Sok tulajdonosa még ismeretlen. Folyamatosan használták a Harmadik Átmeneti Korig, amikor egy sírban sok koporsót is elhelyeztek. A római korban kolostort alapítottak ezen a helyen.
Ma összesen 98 sírról tudunk, melyek egy része befejezetlen. Ennek oka számos esetben a hegy kőanyagának gyenge minősége volt. Ez indokolta a szokatlanul vastag vakolatréteget is a sírok falán. A leghíresebb az 1904-ben felfedezett, majd 1995-ben restaurált Nofertari sír. Alaprajza követi a többi királynői sírét: két egymás mögött kivájt nagy szoba mellékkamrákkal. A falak díszítése a túlvilági utazást, és Ré kísérését jelenítik meg. A sírt a halott lakásának tekintették. A korábbi, előkelő hivatalnokok és hercegek számára készített síraknák egy kamrába vezettek, melyet díszítetlenül hagytak. Később, a hercegi sírok rendszerint hosszan nyúlnak be a hegy gyomrába, és végükön a sírkamrát szélesítették csak ki. A folyosó mentén itt is készítettek mellékkamrákat. Felépítménynek azonban egyetlen sírnál sincs nyoma.
Kezdetben a királyi gyermekek és udvaroncok temetkezőhelye volt, majd a 19. dinasztia idején a királynői sírok kezdték betölteni. Egyszerű aknák és pompásan kifestett helyiségek sorából kialakított temetkezőhelyek váltották egymást. Itt helyezték el például II Ramszesz anyját: Mut-Tuja (QV80), több feleségét: Nofertari (QV66), Meritamon (QV68), Henutmiré (QV75) és gyermekét: Nebettaui (QV60), Meritamon (QV68), Bintanat (QV71). Sok tulajdonosa még ismeretlen. Folyamatosan használták a Harmadik Átmeneti Korig, amikor egy sírban sok koporsót is elhelyeztek. A római korban kolostort alapítottak ezen a helyen.
Ma összesen 98 sírról tudunk, melyek egy része befejezetlen. Ennek oka számos esetben a hegy kőanyagának gyenge minősége volt. Ez indokolta a szokatlanul vastag vakolatréteget is a sírok falán. A leghíresebb az 1904-ben felfedezett, majd 1995-ben restaurált Nofertari sír. Alaprajza követi a többi királynői sírét: két egymás mögött kivájt nagy szoba mellékkamrákkal. A falak díszítése a túlvilági utazást, és Ré kísérését jelenítik meg. A sírt a halott lakásának tekintették. A korábbi, előkelő hivatalnokok és hercegek számára készített síraknák egy kamrába vezettek, melyet díszítetlenül hagytak. Később, a hercegi sírok rendszerint hosszan nyúlnak be a hegy gyomrába, és végükön a sírkamrát szélesítették csak ki. A folyosó mentén itt is készítettek mellékkamrákat. Felépítménynek azonban egyetlen sírnál sincs nyoma.
© Győry Hedvig