Medve

Egyiptom éghajlatán nem honos a medve, mégis ismerték a barna medvét (Ursus arctos), és nevét feljegyezték: hetemet. Részben a Földközi-tenger partja mentén észak felé vezetett hadjáratok során találkozhattak vele az egyiptomi katonák, ill. amikor a szír-palesztin területek a birodalom részét képezték, a többi egyiptomi is, másrészt a királyi udvarba érkező ajándékok között is előfordult. Ilyenkor kantáron vezették. Legkorábbi ábrázolását Szahuré Napszentélyének a faláról ismerjük (5. dinasztia) Abuszírból. Az újbirodalmi fáraók udvarában még több különleges állatot tartottak, és ezek között is volt medve – pórázon vezették elő a szíriai hódolók. A luxori Amon-Ré templomban viszont veszélyes voltát jelzi, hogy a cédrusokra mászó katona lábát kapja el. Ekkoriban kis fafaragvány formájában is ábrázolták, ill. Deir el-Medinehben osztrakonon is feltűnik. Az előkerült csontok alapján azonban ritka volt Egyiptomban. Sűrűbben találni meg alakját a görög-római kori agyag és kőszobrok, ill. domborművek és festmények ábrázolásai között. Éppen ezért tarthatták olyan becsben, hogy önálló temetést is kaphatott, bár zsugorított tartásban.
 
 
 
© Győry Hedvig