Per-Ramszesz / Qantir
A mai Qantir városától délnyugatra épült fel, részben az egykori hükszosz székhely, Avarisz (Hutwaret / Tell el-Dabaa) felett, II. Ramszesz korában az új főváros, melyet az uralkodóról „Ramszesz házának” neveztek.
Forrásaink alapján, a város közepén Amon-Harakhti-Atum temploma állt, déli részén Széth keleti és északi részén pedig Asztarte és Uadzset istennő tiszteletére emeltek templomot. A királyi palotát még I. Széti alapította, de központi szerepet csak fia idejétől töltött be, amikor szír, palesztin, hettita és líbiai hadjáratait innen indította. Még jubileumi ünnepét (szed fesztivál) is megülte itt a fáraó, és úgy tűnik, később III. Ramszesz követte példáját. A feltárások során számos műhely és „gyár” maradványára is rábukkantak. Nagy mennyiségben folyt például a fegyverkészítés, üvegpaszta tárgyak előállítása. A királyi istállók körzete 17ezer m2 volt, kb. 460 lóval. Meghatározták a lakóhelyek, paloták, hivatali negyedek, temetők, sőt még a nyomornegyed feltételezett helyét is.
Ezen a dombokkal és vizekkel átszelt területen jelenlegi ismereteink szerint a Középbirodalom korától laktak, amikor azonban a 21. dinasztia korában a Nílus keleti ága kezdett kiszáradni, az emberek elköltöztek, és a város is lassan elnéptelenedett. Csak 1929-ban fedezték újra fel, amikor I. Széti és II. Ramszesz fáraó színpompás fajansz kartusai, növény és állatképei, és szobor meg sztélé töredékek sokasága került elő. 1984 óta osztrák-német régészeti ásatások folynak területén. Az utóbbi időben az egyiptomi geofizikai Központ felmérése szinte az egész város szerkezetét feltárta. Ennek egy része ma lakó- vagy mezőgazdasági övezet.
Forrásaink alapján, a város közepén Amon-Harakhti-Atum temploma állt, déli részén Széth keleti és északi részén pedig Asztarte és Uadzset istennő tiszteletére emeltek templomot. A királyi palotát még I. Széti alapította, de központi szerepet csak fia idejétől töltött be, amikor szír, palesztin, hettita és líbiai hadjáratait innen indította. Még jubileumi ünnepét (szed fesztivál) is megülte itt a fáraó, és úgy tűnik, később III. Ramszesz követte példáját. A feltárások során számos műhely és „gyár” maradványára is rábukkantak. Nagy mennyiségben folyt például a fegyverkészítés, üvegpaszta tárgyak előállítása. A királyi istállók körzete 17ezer m2 volt, kb. 460 lóval. Meghatározták a lakóhelyek, paloták, hivatali negyedek, temetők, sőt még a nyomornegyed feltételezett helyét is.
Ezen a dombokkal és vizekkel átszelt területen jelenlegi ismereteink szerint a Középbirodalom korától laktak, amikor azonban a 21. dinasztia korában a Nílus keleti ága kezdett kiszáradni, az emberek elköltöztek, és a város is lassan elnéptelenedett. Csak 1929-ban fedezték újra fel, amikor I. Széti és II. Ramszesz fáraó színpompás fajansz kartusai, növény és állatképei, és szobor meg sztélé töredékek sokasága került elő. 1984 óta osztrák-német régészeti ásatások folynak területén. Az utóbbi időben az egyiptomi geofizikai Központ felmérése szinte az egész város szerkezetét feltárta. Ennek egy része ma lakó- vagy mezőgazdasági övezet.
© Győry Hedvig