Az elefánthalról (görögül oxürhünhosz) elnevezett Oxürhünkhosz város (mai neve el-Bahnasza, óegyiptomi Per-Medzsed) az egyik legfontosabb régészeti lelőhely a világon. Több ezer papiruszt találtak itt főként a görög, római és kopt időszakból. A város a Nílus nyugati oldalán, a Bahr Youssuf csatorna mentén helyezkedik el. A Ptolemaiosz korban a 19. felső-egyiptomi nomosz fővárosa lett, és az ország 3. legnagyobb városa. A kereszténység felvételét követően templomai és kolostorai tettek szert nagy hírnévre.

Mivel a modern város nagyrészt az ókorira épült rá, kevés régészeti feltárást végeztek itt, de a városon kívül felhalmozódott hatalmas szeméttelep papiruszai az élet szinte minden területébe bepillantást engednek. Említik például Szerapisz, Zeusz-Amon, Ízisz-Héra, Ozirisz, Dionüszosz, Démétér, Hermész-Thot, Apolló-Hórusz, Juppiter Capitolinus, Mars templomát, két kikötőt, 11000 férőhelyes színházat, 4 közfürdőt, gümnasziont, hippodromot.

A papiruszhalmok feltárását Bernard Pyne Grenfell és Arthur Surridge Hunt kezdte meg 1896-ban, és közzétételük, noha 1898 óta már több mint 110 kötet (Oxford) megjelent, még ma sem fejeződött be. Hétköznapi feljegyzések, rendeletek, számlák, szerződések, kérvények, és más hivatali iratok, horoszkópok, zenei feljegyzések, mágikus szövegek, magánlevelek… mellett számos kiemelkedő ókori szerző – máshonnan nem, vagy csak részben ismert – műve is előkerült itt, köztük Homérosz, Szophoklész, Euripidész, Menandrosz, Pindarosz, Szapphó, Arisztotelész, Eukleidész, Hésziodosz, Ovidius, Livius … szövegeit tartalmazó papiruszok. A keresztény írások között sok az Evangélium és apostoli levél, valamint egyházatyák írásai, himnuszok, imák találhatók, részben a kanonizálás előtti időszakból.