Szobek isten
Szobek, görögül Szukhosz istent az egyiptomiak Neit istennő fiaként tisztelték. Apjaként egy Szenui „Két fivér” nevű istent neveztek meg. Ennek a kapcsolatnak köszönhető Neit azon ábrázolása, melyen két, mellén lógó krokodillal jelenítették meg az istennőt. Szobeket jellemzően krokodilfejjel és emberi testtel ábrázolták. Szent állata a krokodil volt, amit kultusz-központjaiban a Késői Korban különleges bánásmódban részesítették. Talán legszélesebb körben a Középbirodalom korában tisztelték, amikor a birodalmi istenek között tartották számon. A 13. és 17. dinasztia korában nevét még uralkodók is felvették. Hasonlóan közismert lett azonban a görög-római időszakban, amikor szent állatát a nílusi jelenetek elengedhetetlen tartozékaként ábrázolták.
Az egyiptomi mitológia szerint Szobek istennek, a „víz urának” volt köszönhető a bőség és a termékenység, a Nílus kiáradását elősegítő tevékenysége miatt. Másrészt a krokodiltól kölcsönzött félelmetes tulajdonságaival védelmezte az isteneket és embereket. Ezért ábrázoltatta például magát III. Amenhotep fáraó (18. dinasztia) Szobek isten társaságában. A fáraó hadseregének a védelmezője is volt. Ebben a szerepében fején ureusz kígyóval jelent meg. Máskor a Napisten és Ozirisz ellenségének tartották. Ilyen környezetben öltötte fel krokodil alakját Széth isten, akit az edfui templom falán Hórusz isten ebben a formájában döfött le. Ennek ellenére Szobek-Ré formában a Napistennel azonosították, és ilyenkor krokodil fején napkoronggal ábrázolták. Szintén egybeolvadhatott Amonnal, Minnel, Honszuval és Hórusszal. Sólyomfejes krokodil alakban, fején a kettős koronával jelenítették meg ebben az aspektusában. Pozitív szerepében az erő és hatalom megtestesülése volt, aki szimbolizálhatta az idő múlását és a Nílus áradását. Aki a bajt okozta, orvosolni is tudta, és így papjai révén gyógyító istenként is működött.
Megtalálható a túlvilági istenek között is, és lakhelye ott „Bahu ura” címe alapján a Keleti hegyen lehetett. Előfordul, hogy a napbárkán ő az, aki ledöfi Apophisz kígyót.
Fő kultuszhelyei a Fájum oázis központjában, Arszinoé/Krokodilopoliszban (ma: Medinet el Fayoum) és Kom Ombóban voltak. Mindkét helyen nyüzsögtek a krokodilok. Arszinoé város neve ezért is lett „Krokodilváros“. Nagy hírnek örvendett itt az a templomi tó, melyben a szent krokodilokat tartották. A látogatók rendszeresen elvitték nekik ételmaradékaikat, melyekkel gondozó-papjaik annyira megtömték az állatokat, hogy a szájuk kinyitását is ők végezték. Egyes szent állatok fejére még fülbevaló karikát is illesztettek. Hasonló megbecsülésben volt részük a krokodiloknak Szoknopaiou Nészoszban, ahol a „tó ura” címet viselték. De Szobek volt „Tebtünisz ura” is, Umm el-Baragátban – a szintén fajumbeli Tebtüniszben. A kultuszközpontok környékén a Késői Kortól állattemetőket is létesítettek, ahol nagy mennyiségben temették el a legkülönbözőbb korú mumifikált krokodilokat. Sőt, krokodilmúmiát vagy tojást emberi sírokban is találtak.
Egy másik késői kori jelenség az istenek párba vagy családba sorolása. Így lett felesége „Szobektet, a nagy úrnő“, aki valójában neve nőneművé alakított formája. Medinet el-Fajumban az aratás istennőjét, Renenutetet tartották feleségének, Kom Ombóban Hathor és Honszu alkotott vele családot. Ünnepét Khoiak 4. napján ülték.
Szintén késői történet szól egy olyan esetről, melyben a négy Hórusz-fiút hálóval fogságba ejtette, amikor a Nílus vizén egy lótuszbimbóban kiemelkedtek.
Az egyiptomi mitológia szerint Szobek istennek, a „víz urának” volt köszönhető a bőség és a termékenység, a Nílus kiáradását elősegítő tevékenysége miatt. Másrészt a krokodiltól kölcsönzött félelmetes tulajdonságaival védelmezte az isteneket és embereket. Ezért ábrázoltatta például magát III. Amenhotep fáraó (18. dinasztia) Szobek isten társaságában. A fáraó hadseregének a védelmezője is volt. Ebben a szerepében fején ureusz kígyóval jelent meg. Máskor a Napisten és Ozirisz ellenségének tartották. Ilyen környezetben öltötte fel krokodil alakját Széth isten, akit az edfui templom falán Hórusz isten ebben a formájában döfött le. Ennek ellenére Szobek-Ré formában a Napistennel azonosították, és ilyenkor krokodil fején napkoronggal ábrázolták. Szintén egybeolvadhatott Amonnal, Minnel, Honszuval és Hórusszal. Sólyomfejes krokodil alakban, fején a kettős koronával jelenítették meg ebben az aspektusában. Pozitív szerepében az erő és hatalom megtestesülése volt, aki szimbolizálhatta az idő múlását és a Nílus áradását. Aki a bajt okozta, orvosolni is tudta, és így papjai révén gyógyító istenként is működött.
Megtalálható a túlvilági istenek között is, és lakhelye ott „Bahu ura” címe alapján a Keleti hegyen lehetett. Előfordul, hogy a napbárkán ő az, aki ledöfi Apophisz kígyót.
Fő kultuszhelyei a Fájum oázis központjában, Arszinoé/Krokodilopoliszban (ma: Medinet el Fayoum) és Kom Ombóban voltak. Mindkét helyen nyüzsögtek a krokodilok. Arszinoé város neve ezért is lett „Krokodilváros“. Nagy hírnek örvendett itt az a templomi tó, melyben a szent krokodilokat tartották. A látogatók rendszeresen elvitték nekik ételmaradékaikat, melyekkel gondozó-papjaik annyira megtömték az állatokat, hogy a szájuk kinyitását is ők végezték. Egyes szent állatok fejére még fülbevaló karikát is illesztettek. Hasonló megbecsülésben volt részük a krokodiloknak Szoknopaiou Nészoszban, ahol a „tó ura” címet viselték. De Szobek volt „Tebtünisz ura” is, Umm el-Baragátban – a szintén fajumbeli Tebtüniszben. A kultuszközpontok környékén a Késői Kortól állattemetőket is létesítettek, ahol nagy mennyiségben temették el a legkülönbözőbb korú mumifikált krokodilokat. Sőt, krokodilmúmiát vagy tojást emberi sírokban is találtak.
Egy másik késői kori jelenség az istenek párba vagy családba sorolása. Így lett felesége „Szobektet, a nagy úrnő“, aki valójában neve nőneművé alakított formája. Medinet el-Fajumban az aratás istennőjét, Renenutetet tartották feleségének, Kom Ombóban Hathor és Honszu alkotott vele családot. Ünnepét Khoiak 4. napján ülték.
Szintén késői történet szól egy olyan esetről, melyben a négy Hórusz-fiút hálóval fogságba ejtette, amikor a Nílus vizén egy lótuszbimbóban kiemelkedtek.
© Győry Hedvig