Az egyiptomi templomok mindig valamelyik isten tiszteletére épültek, de ezen főisten mellett más isteneknek a tiszteletére is hangsúlyt fektettek. Voltak például olyan események, amikor egy szomszédos templomból ellátogatott valamelyik isten az adott templomba. Természetesen itt is megadták a neki járó a tiszteletet, mint “vendégistennek” (“a benne található isten”). Egyes istenek huzamos ideig ott tartózkodtak. A görög megnevezés ebből alakult ki: “együttlakó” (theosz szünnaosz). Az istenné vált fáraók szobrai ezeket testesítették meg. A templomi körmenetek, felvonulások alkalmával ők is kísérték a főistent, együtt vagy külön-külön, naoszban vagy standardra állítva.

 

 

© Győry Hedvig